Verőce, Tiéd a Fesztivál, neohippik a fűben ücsörögve

Epilógus.

A szervező(k) ezúton közlik, hogy hálájuk a sírig/sírba/síron túl is üldözni fogja azokat a jótét lelkeket, akik segítettek a nulla reklámköltségű rendezvény reklámozásában.

Dicsőség a hősöknek: cink.hu, mandiner.hu, kocsma.blog.hu,
port.hu, fesztivalkalauz.hu, ritmusdepo.hu, szallasvadasz.hu, fidelio.hu, eventviva.com, eletfamantrakor.hu, szules.hu, babaszoba.hu

És a rengeteg önkéntes, aki a fészbúkkon szorgalmasan osztogatta az esemény hírét.

Meg akik kimaradtak a felsorolásból.

No és természetesen a belvárosblog, a genyó nagyarc budapestiek, akik már lézerrel főznek.

Jó fesztiválnak is kell a reklám.
Jövőre ugyanitt, ha sikerül összekaparni a rendezéshez a pénzt.
Hamár Gerendai is karitatív alapon hegeszti a Szigetet, minden évben saját zsebéből tömögetve a ráfizetést:

„Sajnálom, egyszerűen nem éri meg. Higgyék el, minden évben a túlélésért küzdök!  Eddig tényleg karitatív alapon nyomtuk, de most már nincs meg bennem ehhez a kraft!”

500 fizető látogató, 1000-nél már nullszaldós.

Néhány kép a fesztiválról. Sajnos, ha valaki heregyullasztó hőségben teker Budapestről Verőcéig, ráadásul útközben lecsusszant okos fejébe 4 sört és két üveg bort, arról bizony lehámlik az újságírói póz és leszarja a dokumentálást. Így történt az önök nagyarcú tudósítójával, úgyhogy csupán az utolsó nap került erő a fényképező, mikor már vészjeleket küldött a máj.

Tegelés helyett ilyen madaras izé, Verőcén sok művész lakik, még exportra is futja

Verőce (verOce), estas vilaĝo en Hungario en regiono Meza Hungario, en departemento Pest (departemento), en subregiono Vác.
Areo: 20 km²
Loĝantaro: 2890
Poŝtkodo: 2621
Telefonprefikso: 27
La vilaĝo situas inter montaro Börzsöny kaj maldekstra flanko de Danubo kun haveno, laŭ ĉefvojo kaj fervojo Budapeŝto-Szob, krome fervojo Vác-Balassagyarmat tuŝas la komunumon. Ĝi kontaktiĝas kun Kismaros, proksime estas Vác.
Pli frue keltoj kaj romianoj loĝis tie. En 1597 la aŭstroj-hungaroj venkis armeon de turkoj. Ĝis 1965 la vilaĝo havas nomon Nógrádverőce. Inter 1976-1990 la komunumo kuniĝis kun Kismaros havanta la nomon Verőcemaros. La vilaĝo estas fama feriejo kaj ekskursejo. Dum la socialisma erao tie funkciis feriejo de "komunistaj" junuloj.
Vidindaĵoj estas baroka katolika el 1736, copfa kalvinana el 1785 preĝejoj kaj feriokastelo de episkopo Migazzi. (wiki)

zongorálni vagy zongorázni?
vasárnapi melankólia, ábrándos futamok Kurtág György zongoráján

"Verőce is a village and commune in Pest County in Hungary."

a jelek szerint szorgosan fogyasztott a nép

Lósivölgy, külterület

Nevének eredetét kétféleképpen magyarázzák: az egyik változat szerint Verőce neve kaput jelent, míg a másik változat szerint nevét a Dunába torkolló Nagy-völgy patak régi elnevezéséről (Verőce-patak) kapta. A szó szláv eredetű és olyan vizet jelent, amelyben sok az örvény. (wiki)

Buci
Ökumenikus (?) egyház, A Kárpát-Haza Temploma, Verőce

2010
Polgármester választás
A polgármester

Bethlen Farkas
FÜGGETLEN

jelölt lett

A Kárpát-Haza temploma

A Kárpát-Haza temploma Verőce mellett a Lósi-völgyben épült fel. Célja, hogy kultikus hellyé váljon. Az, hogy a tisztesség, a becsület, a munka és hazaszeretet terén mélyre süllyedt magyar népet megújítsa, felemelje.

A kis templom felépülése bizonyosság arra nézve, hogy összefogással a magyar nemzet visszanyerheti önbecsülését és hajdan volt dicsőségét.

Az ökumenikus kápolnát 2010. június 4-én adták át, a trianoni döntés 90. évfordulóján.

"Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik."

Máté 7,7-8 

(kirandulasok.com)

Kárpát Haza Templom

A Lózsi-völgyben megkondultak a harangok a trianoni diktátum aláírásának időpontjában, s az esőzések, és a sártenger ellenére több ezer ember gyűlt össze az emlékező gyásznapon a Kárpát Haza templom avatásán Verőcén, melyet Bethlen Farkas a település polgármestere álmodott meg.

videó

Mi alulírottak, a Kárpát-Haza Templomának megálmodói és tervezői, megdöbbenéssel és szomorúsággal értesültünk arról, hogy június 4-én a területileg illetékes katolikus, református és evangélikus püspök urak nem tudnak részt venni a templom felszentelésén.

Egyben szeretnénk ismételten kifejezni ezúton is azt az eredeti szándékunkat, hogy ezt a megépült házat a kezdetektől fogva igazi Isten-hajléknak képzeltük. Olyan megszentelt helynek, melyet az összes történelmi keresztény egyház egyformán magáénak érez. Ez a templom, ahogy a neve is mutatja, a Kárpát-medencében élők összetartozását hivatott segíteni. A benne alkalmazott szimbólumrendszer is természetesen ezt, a kereszténységünkben gyökerező egységünket ábrázolja. Készen állunk arra, hogy az esetleges félreértéseket mihamarabb tisztázzuk.
Reméljük, hogy a közvetlen párbeszéd a püspök urakkal mihamarabb megkezdődhet, amire mi készen állunk. Hisszük, hogy a közös nevezőre jutás eredményeként, a sok balszerencse és viszály közt, épp ez a kis templom lehet a keresztény magyar összefogás egyik legújabb örömteli bizonyítéka.


Budapest, 2010. június 4.


Bethlen Farkas Verőce polgármestere

Szabó András okleveles gépészmérnök

Dr. Szűcs Endre okleveles építészmérnök

Tóth Péter okleveles építészmérnök

A Kárpát-Haza Templom avató ünnepségén fellépett többek között Maczkó Mária népdalénekes, Oberfrank Pál színművész, aki megrázó elementáris erővel szavalta Dsida Jenő Psalmus Hungaricusát. De az összetartozás örömét hozta a Kárpátaljáról érkező Credo Együttes, a Vágtázó Csodaszarvas, valamint a Fonó Zenekar. Az ünnepi eseményen dísz-sort álltak a Vitézi Rend tagjai, s a történelmi zászlók felvonulása mellett hozták be a Szent Korona másolatát.

A templomot és a híveket megáldotta Csuka Tamás ny. ref. püspök, Márkus László helyi református lelkész, valamint Balázsi László unitárius püspök-jegyző. Verőcén, a Lósi-völgyben megkondultak a harangok a trianoni diktátum aláírásának időpontjában, s az esőzések, és a sártenger ellenére többezer ember gyűlt össze az emlékező gyásznapon.

Mint ismeretes, a Kárpát-Haza Templomának megálmodója, Bethlen Farkas egy évvel ezelőtt úgy érezte: „Kicsi népünk nagyon mélyre süllyedt a tisztesség, a becsület, a munka és a hazaszeretet terén. Oly mélyre, hogy az ember már nem tud mit tenni és azt gondolja, a magyar megújulást már csak valamiféle csoda hozhatja meg. S lám a csoda a Kárpát-Haza Temploma, ahol minden magyar fohászkodhat Hazánk feltámadásáért, itt áll előttünk. Ennek a templomnak a felépítése szolgáljon bizonyságul arra nézve, hogy hittel, szeretettel és összefogással a magyar nemzet visszanyerheti önbecsülését és hajdan volt dicsőségét. (fusz.hu)

A Budafoki Erdély-járók gyertyája

Emese álma

„Álmos az első vezér. Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi, mint szent –, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők. De erről ne többet!” (Anonymus)

Juhász Gyula: Emese álma

Ázsiai sátor mélyén,
Ázsiai éjek éjén,
Hulló csillag fénye mellett
Álmodott Don vize mellett.

Szépanyánk volt, sorsok anyja,
Álmodott föl-fölriadva,
Megborzongott babonázva,
Ázsiai éjszakába.

Szíve táján a jövendő,
Lelke mélyén ősi erdő,
Napnyugatra terjedendő,
Melynek méhe sohse meddő.

Álmodott és látta kéjjel,
Ágyékából messze, széjjel
Hódító folyam dagadva
Mint rohan borús Nyugatra.

Népek útján büszke haddal
Söpri gátját diadallal,
És föléje vén turulnak
Védő szárnyai borulnak.

És az álom egyre mélyebb,
Mélyebb, szörnyebb és sötétebb,
Ősi folyam vérrel árad
S égig nyúlnak szolgagátak!

Álom, álom, terhes álom,
Messze ázsiai tájon,
Mikor érsz már boldog véget
Anyaálma Emesének?

A búza minden egyes szemében Krisztus arcát hordozza A történelmi egyházak püspökei szerint csak emlékhely

– Ugye milyen jó, hogy magyarnak születtünk! Ugyan magyarságunk és vele együtt a hitünk is megkopott az utóbbi pár száz évben, akkor is a világ legfantasztikusabb nemzete a magyar: színes, szorgalmas, leleményes, okos és adakozó – mondta Bethlen Farkas, Verőce polgármestere 2010. június 4-én Verőcén, a Lósi-völgyben megtartott emlékező ünnepségen.  (fusz.hu)

Nemcsak a nemzeti összetartozás, de a nemzeti összefogás napját is köszönthetjük ma, ugyanis a Nemzet Televíziója, a Duna Televízió három napon át gyűjtést szervez az árvízkárosultak javára – kezdte köszöntő beszédét Cselényi László, a Duna Televízó elnöke, a verőcei program díszvendége.

Szanaszét vagyunk, épp annak a trianoni békediktátumnak köszönhetően, mely miatt ma is itt emlékezünk, melyre most nem lehorgasztott fejjel, és tehetetlenkedő szortyogó irredentizmussal és népeket fenyegető barbár revizionista vágyakkal gondolunk, mert ilyesmikkel szoktak bennünket vádolni valahányszor megmukkanunk, és felemeljük szavunkat eme égbekiáltó igazságtalanság ellen. Cselényi László kijelentette: – Összetartozunk, egy és közös a nyelvünk, a kultúránk, az anyaországunk, és egy nemzet vagyunk.

Magyarnak születtünk, magyarként akarunk élni és így is akarunk meghalni. Kilencven éve tudjuk, hogy a világtörténelemben a trianonihoz hasonló elhibázott „békemű” nem sok született. Sok millióan megtapasztalhatták milyen is saját otthonunkban kisebbségiként élni – mutatott rá a Duna Televízió elnöke. (fusz.hu)

Nem vesznek részt a verőcei Kárpát-Haza Templom pénteki avatásán a történelmi keresztény egyházak püspökei, mert az épületet csak emlékhelynek tekintik, és semmiképp sem keresztény templomnak – közölték az egyházak képviselői kedd este. Forrás: MTI

 Kárpát-Haza Templom avatás: nem lesznek ott a történelmi egyházak

Bár nemzetünk múltjának részét képezi az ősmagyarokkal kapcsolatos gondolatvilág, „mindez még a kereszténység előtti hitvilághoz tartozik, s nem egyeztethető össze a Krisztus-hitünkkel" – olvasható a Beer Miklós római katolikus megyéspüspök, Szabó István református püspök és Fabiny Tamás evangélikus püspök által aláírt közleményben.

A püspökök úgy fogalmaztak: „már korábban is többször felemeltük szavunkat a sajnálatos módon elburjánzó újpogány jelenségekkel szemben, amelyek gyakran híveinket is összezavarják". Ezért nem tudnak részt venni az ünnepségen, amelyet a trianoni békediktátum aláírására emlékezve, június 4-én tartanak.

A püspökök rámutattak: hetekkel ezelőtt szóbeli meghívást kaptak a verőcei Kárpát-Haza Temploma szentelésére, ám hivatalos meghívót eddig nem kaptak, jóllehet több fórumon feltüntették a nevüket az ünnepségen szolgálók között.

Az egyházi vezetők ugyanakkor leszögezték: a magyar összetartozás ügyét – különösen a trianoni trauma tudatában – rendkívül fontosnak tartják. „A magunk részéről folyamatosan meg is teszünk mindent a közösség megéléséért és a sebek gyógyításáért" – írták.

Azt a tényt örömmel üdvözlik a püspökök, hogy Verőcén létrejött egy emlékhely, és „elismeréssel adóznak sokak áldozatvállalása előtt", ezzel együtt „súlyos fenntartásaikat" hangoztatták az épület szimbolikájával, illetve a benne tervezett programokkal kapcsolatban, mert – ahogy fogalmaztak – „keresztény templom szakrális középpontjába nem kerülhetnek Jézus Krisztus helyébe vagy mellé pogány mitológiai alakok".

A Kárpát-Haza Templomot közadakozásból, önkéntes munkával tavaly kezdték építeni. Az épületről Bethlen Farkas, a vállalkozást kezdeményező Julianus Barát Alapítvány elnöke, Verőce polgármestere korábban azt mondta: a Lózsi-völgyben álló templom „fő célja a magyarságtudat erősítése". (evangelikus.hu, 2010. június 02)

A templomban lévő ablakkép, melyen Emese égbe emelése látható, Borbás Dorka üvegművész alkotása.

A templom gondolata

A Kárpát-medencét kenyérkaréj formában körbeölelő hegyvonulatok varázslatos tájat és embereket őriznek. Ugyanígy szeretné őrizni és eggyé kovácsolni az itt élőket ez a pici Isten-hajlék a dombtetőn a fák közé bújva, akár a kovász, mely szinte láthatatlanul érleli a kenyér tésztáját.

Nem is olyan régen a „mindennapi kenyeret” mindenki maga sütötte kemencéjében. Nem is olyan régen a búzát, mely minden egyes szemében Krisztus arcát hordozza „életnek” hívtuk. Ahogy a kemence a búzaszemekből kenyeret éget, ugyanígy érleli eggyé az ide látogató lelkeket felekezeti hovatartozástól függetlenül ez a búzaszem alaprajzú kemence-templom.

Az egyszerű hófehér falak és boltozat között színes üveg-ablaksor feszül, melyen honfoglaló eleink páratlanul gazdag díszítőművészete jelenik meg fénybe öltöztetve. Középpontban, az álmában égbe emelt Emese, akitől a monda szerint az Árpád ház származik, mely család 400 éves uralkodása alatt a legtöbb szentet adta Európának és a világnak.

Van tehát kikre büszkének lennünk történelmünkből, de ugyanilyen büszkeséggel tölthet el minket az is, hogy itt és most szeretetből és összefogással megépülhet Isten Háza , hogy hirdesse még sokáig Vörösmarty Szózatának sorait.

Verőce a Duna-kanyar egyik szép települése, ahol élek és dolgozom, mondja Bethlen Farkas, Verőce polgármestere.
Állok a Katalin pusztára vezető út mentén, a Lósi- völgyben  és tekintetem megakad  egy erdővel borított kis hegyecskén. Meredten nézem a helyszínt és valami megindul a lelkemben.
Kicsi népünk morálisan nagyon mélyre süllyedt – a tisztesség,- a becsület,- a  hazaszeretet és a munka területén. Oly mélyre, hogy az ember már nem tud mit tenni, csak azt gondolja, szakrálisan történhet valami.
Népünk felemelkedéséért viszont imádkozni tudunk.

Építsünk hát egy templomot – Kárpát - Haza Templomát – ahol állandóan össze tudunk gyűlni és imádkozhatunk hazánk feltámadásáért.


A magyar zászló már ott leng a hegyecske tetőpontján,
a majdani templom helyén.
A Julianus Barát  Alapítvány ugyanis azonnal lépett, megvásárolta a  területet, kiépítette az elektromos hálózatot és elkészítette a templom terveit. (http://kiralyiudvar.lapunk.hu/9

"Szép kis körtemplom"

A templom előtti völgyben Kárpátaljáról érkezett eredeti faházak állnak. Rekonstrukciójuk még nem teljes. (kirandulasok.com)

deportálás, málenkij robot, kismunka

A málenykij robot (malenki robot) a második világháború utáni Szovjetunióbeli kényszermunka szokásos magyarországi elnevezése. A kárpát-medencei szovjet fogolygyűjtő akció a megtorlás, az etnikai és politikai tisztogatás, valamint a kényszermunkásszerző akciók sorába illeszkedett. A szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt magyar területeken romeltakarításra való hivatkozással fegyveres szovjet katonák a nyilt utcáról gyűjtöttek, és vittek el magyar civil embereket. Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsára gyűjtötték össze és hurcolták el az elsősorban német nevű férfiakat 17-től 45 éves korig és a nőket 18-tól 30 éves korig.

„ …..0060 számú parancsa értelmében elrendelem az összes német származású munkaképes személyek mozgósítását. 1. Minden német származású munkaképes személy mozgósítandó és jelentkezni tartozik, férfiak 17-től, nők 18-tól 30 éves korig. …5. Mindazok, akik kivonják magukat a mozgósítás alól, a háborús törvények szerint felelősségre vonatnak – Hadbíróság fog felettük ítélni. Ugyancsak szigorú megtorlásban részesülnek családtagjaik és bűntársaik. ”
– A Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsa

A legenda szerint, ezeknél a kényszerítő eseményeknél a szovjet katonák a civilek megnyugtatásaként ismételgették a „маленькая работа” (átírva malenykaja rabota, magyarul: kis munka) orosz kifejezést, amivel azt próbálták elérni, hogy a civilek megnyugodjanak, hogy munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség. A magyar nyelvben „málenki robot” néven rögzült, a Szovjetunióban végzett kényszermunka elnevezése.[4] (Lásd még lentebb a "Kifejezés eredete" szakaszt.)
A 2002-ig föllelt dokumentumok és a túlélők tájékoztatása alapján 1862 helységből 101 686 férfit, 29 212 nőt, összesen 130 898 személyt hurcoltak el málenykij robotra. (wiki)

A kápolna búzaszem alaprajzú. A búza, a kenyér élet. Az építők remélik, hogy a kápolna kovászként kovácsolja egybe az itt és távolabb élő magyarokat. (kirandulasok.com)

A Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója Ezüstlánc-díjasa, Bethlen Farkas Verőce polgármestere 2012.06.28. video

Könyvek segítségével, 1060 óta kísérhetjük figyelemmel a Bethlen-család életútját. Szinte egy időben jelent meg az Iktári gróf, valamint a bethleni Bethlen grófi család. A Bethlenek leszármazottai közül, Bethlen Béla Erdély utolsó kormánybiztosa igaz magyarként nem hagyta el hazáját még üldöztetésében sem, végsőkig kitartott elvei mellett, és koporsójaként is ugyanaz a hely szolgált, amely hajdan bölcsője volt. Örökségül hagyta maga után gyermekeinek, s unokáinak a magyarság szeretetét, a földhöz és a hithez való mély ragaszkodást. Ez utóbbi család leszármazottja Bethlen Farkas, aki méltán örvend nagy népszerűségnek a helyiek körében. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy immár negyedszerre választották meg Verőce polgármesterének. Vendéglátónk számára igen fontos a család, a hagyomány, valamint az idős emberek iránt érzett tisztelet, és ez valóban nem közhely. A mindennapokban példamutatóan teszi a dolgát, méltósággal, alázattal. Farkas vezetésével a falukassza gyarapodik, gombamód szaporodnak a sikeres vállalkozások, hiszen a jó szándékú vezetői támogatással nem titkolt célja, hogy helyben maradjon a fiatalság, amely értéket képvisel, forgalmat és persze bevételt teremt. (amiotthonunk.hu)

lesz lépcsősor is

Verőce Története

Verőce területe már az őskortól lakott. Itt hagyta nyomait a kelta, a római kultúra. Fontos római kori építmény, egy hídfőállás romjai láthatók a falu határában, a Duna-parton.

A honfoglaló magyarok igen korán letelepedtek ezen a vidéken. Az Árpád-házi királyok korában, amikor az udvar először Esztergomban, majd Visegrádon székelt, fontos hely lehetett, neve ugyanis szláv vagy palóc eredettel "kaput" jelentett. Lehetséges, hogy a Börzsöny hegység várait és vadászterületeit "Verőce kapun" közelítette meg az udvartartás.

Más forrás szerint nevét Verőce patakról kapta, aminek jelentése: olyan víz, melyben sok az örvény. Az Anjouk korában is jelentős szerepe volt a falunak. A hagyomány szerint Nagy Lajos királyi nyaralót építtetett a Duna partján. Mátyás király fát ültetett a falu határában, ez az öt évszázados tölgy ma is látható az Express tábor területén. A falu virágkorát a XV. században élte mezővárosként. Vásárjoga ugyan nem volt, mégis népes vásárokat tartottak a faluban.

A török megszállás idején, a tizenötéves háború egyik nagy ütközete játszódott le itt. Miksa főherceg csapatai 1597-ben Verőcén arattak diadalt Mohamed basa török hadai felett. A török hódoltság után a Felvidékről visszatért magyarok, idetelepített németek és szlovákok együttesen fogtak hozzá a település újjáépítéséhez. 1786-ban szénbányát nyitottak a községben, de a bányaművelés csak néhány évig tartott.

A XIX. század elejétől Verőce gazdasági lehetőségei csökkentek, Vác egyre jelentősebb lett, a megépülő vasút bekapcsolta a környék kis falvait, így Verőce piaci helyzete romlott.

A XIX. század végén történt szőlőpusztulás is igen érzékenyen érintette a községet. Ebben az időben azonban feltűntek a városi nyaralóvendégek, a zöldség, gyümölcs, tejtermék és baromfi helyben piacot talált, és munkaalkalmak teremtődtek a nyaralók ellátására. 1925-ben cserépüzem épült a községben, melyben 4 éven át dolgozott Gorka Géza (1894-1971), a később híressé vált, Kossuth-díjas keramikus művész.

Munkásságát leánya, Gorka Lívia folytatta, aki az apai hagyományok mellett az asszimetrikus, amorf edények mestere. A településen kulturális pezsgés indul meg, mivel sok művész választotta pihenőhelyéül a falut, pl. Ady, Móricz, Kodály, Kodolányi, Kosztolányi, Karinthy Frigyes és még sokan mások. (veroce.hu/bemutatkozas)

Verőce a Börzsöny egyik legősibb települése, a "Dunakanyar kapuja".

Bethlen Farkas

polgármester

fotógaléria:

Verőce, a Börzsöny egyik legősibb települése, a "Dunakanyar kapuja" már az őskortól lakott terület. Szinte minden ponton ősi és ókori kultúra nyomaiba botlunk.

A rómaiak hídfőállást és őrtornyot építettek a falu határában a Duna parton. A honfoglaló magyarok is hamar birtokba vehették a területet, mert Anonymus Gesta Hungarorumában leírja, hogy:..."Árpád vezér és övéi: a Duna partján mentek, majd átkelve Verőce vizén, tábort ütöttek az Ipoly folyó mellett"... E hely egyszerre tartalmazza mindazt a szépséget (hegyet, völgyet, folyót, erdőt) amit a természet adhat. Talán ezért is választotta lakóhelyéül az ősember, a rómaiak, a honfoglalók, majd később reformkori és a millenniumot ünneplő polgárság.

Az Ybl Miklós által épített támfal és függőkertek, a Gorka Géza Kerámiamúzeum, Géza fejedelem, Keresztelő Szent János, Szent Kristóf, a Honfoglaló harcos és Wass Albert szobra, a Magyarkúti Irma-forrás, a Nagy Lajos király tér szökőkútja mind egy-egy kis csodája életünknek.

A név, a hagyomány kötelez. Ezért is igyekszünk Verőce hírnevét öregbíteni a kulturális rendezvények szervezésével, az idegenforgalom fejlesztésével és a hagyományok ápolásával. (fotógaléria)

Bethlen Farkas, Verőce polgármestere

Kicsi népünk nagyon mélyre süllyedt a tisztesség, a becsület és a hazaszeretet területén. Olyan mélyre, hogy az ember már nem tud mit tenni, és azt gondolja, hogy a magyar megújulást már csak valami csoda hozhatja meg.

Bethlen Farkas

Verőce polgármestere

bringásoknak:

Kerékpár kölcsönző a Csattogó-völgyben
A Csattogó-völgyi tábor bővítette szolgáltatásait.
Kerékpár kölcsönzőjében mindenki megtalálja a számára megfelelő kerékpárt, legyen az pici gyerek vagy tartozzon az idősebb korosztályhoz.
A környék legszebb helyeire és nevezetességeihez vezető túra útvonalaiból is mindenki megtalálja az érdeklődési körének és erőnlétének leginkább megfelelő túra ajánlatot. Legyen az egy egyszerű városnézős könnyed túra a Duna-parton vagy egy terep kerékpározás a Börzsöny hegyeiben.

Ezeken felül szervezett túrákat is indítunk mindig alkalommal más-más úti céllal. Nagyobb csoportoknak igény szerint biztosítunk kerékpárszerelésben jártas technikai kísérőt, túravezetőt.

Bővebb információ:
szkolnikovics.tamas@gmail.com
+36 (30) 360-0806

Tájépítészet ülőkáddal

Verőce és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Területén őskorból és a római korból származó leletek kerültek elő. Verőcén a Duna parton még ma is állnak egy római őrtorony maradványai, Valentianus császár korából.
A településnek az 1400-as években már mezővárosi (oppidum) rangja volt.
A török hódoltság alatt a szomszédos településekhez (Nagymaros, Visegrád) hasonlóan alakult Verőce sorsa is, minek következtében lakossága megritkult.
A hódoltság után a Felvidékről visszatért magyarok, az ide telepített szlávok és németek építették újjá a községet.
Az 1950-es megyerendezéssel került Nógrád megyéből Pest megyébe. 1965-ben lett Verőce a település neve. 1974. december 31-én Verőcemaros néven egyesítették Kismarossal. 1990. január 1-jén alakult újra önálló községgé. (wiki)

Másik Verőce:

Verőce (horvátul Virovitica, németül Wirowititz) város Horvátországban, Verőce-Drávamente megye székhelye. Az egykori Verőce vármegye névadó települése. Neve valószínűleg folyónévből ered, ez a régi magyar Uereucea (= olyan víz, amelyben sok az örvény). Más magyarázat szerint egykori pénzverdéjéről kapta a nevét. (wiki)

Verőce és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Területén őskorból és a római korból származó leletek kerültek elő. Verőcén a Duna parton még ma is állnak egy római őrtorony maradványai, Valentianus császár korából.
A településnek az 1400-as években már mezővárosi (oppidum) rangja volt.
A török hódoltság alatt a szomszédos településekhez (Nagymaros, Visegrád) hasonlóan alakult Verőce sorsa is, minek következtében lakossága megritkult.
A hódoltság után a Felvidékről visszatért magyarok, az ide telepített szlávok és németek építették újjá a községet.
Az 1950-es megyerendezéssel került Nógrád megyéből Pest megyébe. 1965-ben lett Verőce a település neve. 1974. december 31-én Verőcemaros néven egyesítették Kismarossal. 1990. január 1-jén alakult újra önálló községgé

Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett. Haladj bátran, egyre mélyebben az erdők közé. A fák alatt, itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye az. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép előtt.

Wass Albert: Mese az erdőről 

részlet

 „Volt egyszer egy ember, aki az Ő háza udvarán oszlopot épített az Ő Istenének,

de az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer, meg ezer apró

csillámló homokszemcséből, és a homokszemcséket köddel kötötte össze.”

Wass Albert

„Gaz és szemét nem terem nemzetet!

S a gyűlöletet nem mossa le semmi,

csak az összetartó igaz szeretet!”

Nem adtuk fel. Hogy is mondta Wass Albert? „Felemás dolgok nincsenek ezen a világon, csak egész dolgok. S ha az ember akar valamit, akkor egészen kell akarja.” Mi akartunk ott lenni, Verőcén, a Kárpát haza temploma tövében, akkor, amikor Wass Albert hagyatéka hazatér. Igen, haza, mert az ő hazája az egész Kárpát-medence volt, a határtalanul nagy Magyarország, Nagy-Magyarország. Itt volt ő otthon, és hogy mely pontján, az nem számít. Hazatért, mert egy aprócska falu lakossága, első embere, Bethlen Farkas vezetésével hívta. Hívta, épített és szépített, hogy méltó helyre kerüljön egy nagyszerű magyar minden emléke.


A kis ház egyszerű, dísztelen, tán olyan, mint ahol oly sokszor ült Wass Albert az erdélyi hegyekben. Tiszta, mint amilyen az ő szíve és lelke volt. És tiszta szívű emberek csoportja vette körül tegnap a házat, a szobrot, járta be a kis völgyet. Olyan emberek, akik dacolva esővel és hideggel együtt akartak lenni akkor, amikor Wass Albert hagyatéka mellett szelleme is hazatér.

Erről beszélt ott Wass Miklós, az író fia, de erről szólt az építőmester Gebora István, Papp Lajos professzor, Gál János, Bethlen Farkas, és ezt éreztük az Agárdi László előadásában felhangzó idézetekből is.

Áll egy múzeum és áll egy szobor, egy olyan templom tövében, mely ősi magyar hitünk megéléséért épült. Felavattuk, szakadó esőben, de nem arra gondoltunk, hogy most fázunk és ázunk, hanem arra, hogy Isten áldást oszt e helyre. Arra, amit Wass Albert írt: „Mindkét kezével hadonászva kioktatta az emberi lét nagy valóságaitól elszakadt szerencsétlen városiakat, kiknek lelke hozzánőtt már az aszfalthoz, és emiatt nem voltak képesek fölfogni többé azokat az Isten és ember közösségéből fakadó titkos erőforrásokat, melyek ma már csak a hegyi emberek hagyatéka odafönt a ködös gerinceken.”  (erdely.ma)

Wass Albert múzeum

Verőcén, a Lózsi völgyben – Kárpát Haza Templom, május 31-én, 17 órai kezdettel a Wass Albert múzeumot avatnak.

A Múzeum avatásakor 12 ország képviseletében 80 huszár szolgál. A nemzetközi huszárbemutatóban felvidéki hagyományőrzők is közreműködnek. (http://www.felvidek.ma/)

15 órától huszár bemutató, 17 órától a Wass Albert múzum avatása és 20 órától Ismerős Arcok koncert lesz. (www.felvidek.ma)

Program:
1. Himnusz - Cantus Beátus verőcei kórus közreműködik a Honvédelmi Minisztérium Légierő zenekara. Karmester: Katona János alezredes
2. Kondor Katalin - köszönti a megjelenteket
3. Wass Albert: Üzenet haza - előadja: Agárdi László
4. Bethlen Farkas köszöntője
5. Wass Miklós megemlékezése
6. Cantus Beátus verőcei kórus
7. Wass Albert Hagyaték Alapítvány
8. Gebora István – építőmester beszéde
9. Papp Lajos professzor gondolatai
10. Csuka Tamás tábori püspök és Márkus Gábor református lelkész áldása
11. Wass Albert: Szösszenetek – érték, hazaszeretet – előadja: Gál János
12. Wass Albert: Intelem az utókornak - előadja: Agárdi László
13. Koszorúzás:

Szózat – Cantus Beátus kórus

Székely himnusz

 (www.felvidek.ma)

A román Néptörvényszék 1946 tavaszán Wass Albertet távollétében halálra ítélte háborús bűnökért és gyilkosságért. Azzal vádolták, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatoknak parancsba adta egy ortodox pap családjának és néhány románnak, a helyi zsidó kereskedőnek és családjának, valamint az ortodox román pópának és annak magyar szolgálójának a kivégzését.
A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA Igazságügyi Minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kellő megalapozottságára hivatkozva elutasította a kérelmet. Ez történt akkor is, amikor a Wiesenthal alapítvány tett feljelentést ellene, mivel azok között az emberek között, akiknek kivégzésére állítólag parancsot adott, két zsidó is volt. Az USA az ügy átvizsgálása után ejtette a vádakat. (...)

 Megjelentette a Documented facts and figures on Transylvania című történelmi munkát: „Három könyvet adhattunk ki ebben az esztendőben angol nyelven, Erdély igazságának az ismertetésére és védelmére.”[2](1977).Bizonyos, hogy mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az amerikaiak 1979 - ben megvonták Romániától a A legnagyobb kedvezmény elvét. Tény, hogy ezek után a bukaresti rádióban Ceausescu Románia Első Számú Közellenségének nevezte Wass Albertet. " Ennél nagyobb kitüntetés soha nem ért még életemben!" - írta erről Szeleczky Zitának.
Ceausescu emberei időről időre megjelentek az Egyesült Államokban. A Securitate embereire még az FBI is felfigyelt, olyannyira, hogy õk figyelmeztették az írót, az életére törnek. 1985 őszén „Securitate-terroristák” bizonyítottan gyilkossági kísérletet követtek el Wass Albert ellen a clevelandi Holiday Inn Hotelban - a szálláshelyére bombát helyeztek el -, amely csak az INTERPOL jól-értesültsége és bűnmegelőző munkája miatt hiúsult meg. A két merénylőt elkapták, de diplomáciai mentességük révén csupán kiutasították őket az országból[10]. Ezt újabb merénylet követte: Wass Albert egy 1986 januárjában keltezett levelében a következőképpen számolt be egy ellene tervezett gyilkossági kísérletről Szeleczky Zitának: "Egy rendszám nélküli teherkocsi elütött kora este a közeli szupermarket előtt, ahogy a boltból kijövet igyekeztem vissza a kocsimhoz. A teherkocsit két nappal később meglelték egy Fort lauderdale-i javítóműhelyben, ahol a jobboldali sárhányóját javították, pontosan azt a helyet, ahol a térdemet érte a sárhányó ütése. A teherkocsin diplomáciai rendszám volt: a Román Követséghez tartozott." (...)
A magyar sajtóban évekig tartotta magát az a vélekedés, hogy Wass Albert magyar állampolgárságát, többszöri kérvényezése ellenére, haláláig sem kapta vissza, s állampolgársági kérelmét a magyar állam rendre elutasította, arra hivatkozva, hogy a párizsi békeszerződés szerint újra automatikusan román állampolgár lett.[forrás?]2007-ben Simicskó István KDNP-s és Babák Mihály fideszes képviselő arra kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy adjon posztumusz állampolgárságot Wass Albertnek. Az elnöktől azt a választ kapták, hogy ez több okból nem lehetséges, amelyek közül a legfontosabb, hogy Wass 1997-ben már megkapta a magyar állampolgárságot - az író magyar állampolgárként halt meg. [2] Ugyanakkor az állampolgárságot igazoló okirat csupán egy éves időtartamra szólt, amit az író sérelmesnek tartott, s nem is élt vele.
1993. augusztus 20 - án Wass Albertnek Antall József miniszterelnök előterjesztése alapján Göncz Árpád köztársasági elnök oda ítéli a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, amit a következő évben a floridai magyar konzul és Csoóri Sándor adott át neki otthonában.

(wikipedia)

a karóra szerelt bocin hátrafelé nyilazás művészete

"A magyarok nyilaitól ments meg Uram, minket!"

két dohánybolttal, egyik természetesen CBA

Verőce hírhedt fesztiválja: Magyar Sziget

Ebben a teázóban sikerült a toprongyra ivott szerény tudósítót különböző teákkal útikészre renoválni
(figyelem: a zsályatea kiváló másnaposságra)
Ezúton hálás köszönet.

más látnivalók:

Nevezetességei[szerkesztés]

Barokk stílusú katolikus templom (1736-ban épült)
Református templom (1785-ben épült copf stílusban)
Migazzi-kastély – Migazzi Kristóf váci püspök nyaralókastélya (1766-1774), amelyet a váci székesegyház és a váci diadalív építésze, a Bécsből érkezett olasz származású Isidore Canevale tervezett, amely ma átalakított formában látható.
Gorka Géza Kerámiamúzeum
A település bejáratánál látható az „Életfa”
A település elejétől könnyed sétára nyílik lehetőségünk a Duna vonalát követve a parton. A partot már a kezdetektől fogva magas támfallal védték a Duna szeszélyétől. Lehetőség nyílik egy kis csónakázásra, vagy akár a szembe partra is átevezhetünk egy szabadtüzű, általunk fogott halpaprikásra is.
Római kori hídfőállás, castellum (őrtorony) romja
Duna-parti támfal Ybl Miklós egyedülálló tervei alapján
Rádiómúzeum, mely a rádiózás kezdetétől a rendszerváltásig gyártott több mint 110 öreg, elektroncsöves rádiót, orsós magnetofont, gramofont, lemezjátszót, valamint mérőműszert mutat be, köztük több érdekes, egyedi darabot is. A gyűjtemény Perneky Sándor magángyűjteménye (wiki)

meg az Irodalmi kávézó, ahol az Önök alázatos szolgája, hogyismondjam, vasbetonrészegé, másnap mintha Schmuck Andor alatt töltötte volna az éjszakát. Nem lesz VIP szekció, jópofizó politikusok. Lesz viszont Korai Öröm és bringás gyorsulási verseny.
Kitörés a girosz-hamburger-kóla háromszögből.

"Tiéd A Fesztivál"
TAF (aszta, brandépítés)

Verőce
Lósi-völgy, Pest megye, Hungary, 2621

július 19-21
napijegy: 1500, sör 300-tól

A Dunakanyarban
ahol még lélegezhető a levegő
és látszanak esténként a csillagok
zöldek a fák
és kék az ég
Budapesttől 35 percnyi vonatozásra

nos

itt lesz egy fesztivál

a "Tiéd A Fesztivál" fesztivál

TAF

2013 július 19-21 között
lelazulós fesztivál laza arcoknak

gyermekbarát
kutyabarát
bringabarát
macskabarát

hozhatod a vadászgörényt is

élvezd a szabadságot, a kitágult teret
a természet közelebb nemigen lehet

fellép a Korai Öröm

"A Korai Öröm sok nép és sok galaxis hangját ötvözi össze zenéjében, leírhatatlan bőségű, de garantált emészthetőségű zene."

Az Óperentzia szürreális-virtuóz álomvilága a gyermekkor ártatlan boldogságának zenei megfelelője."

"Kettős Tamás költő-festő-hullócsillagjós bandája pulzál, mint az apály-dagály."

Tabanda (ex San Borondon):
Fantastico! Sok éve sok helyen utcazenélő, sok tagból álló, sokszor átalakuló, soknemzetiségű banda."

A Magic Cats feszes rock and rollja garantáltan megmozgatja az izmokat.

A Sheket bulizós népek bulizós népzenéit hozza.

Hozzátok el a hangszereiteket, és a kocsmában, vagy a tábortűz mellett, a tisztáson, az erdőben, a patakparton vagy ahol akartok: lehet örömzenélni.

Láthattok hangszerkészítő mestert munka közben, némafilmet zongorakisérettel, előadásokat a zenéről, meditatív mantrakört (Életfa), lesznek sportolási lehetőségek is (mert a testnek is meg kell adni).

Erdélyi és magyar táncház Turáni Csongorral (MÉZ) és Mérei Anitával (ének, rengeteg hangszer)
táncoktatás Nagy Izabellával és Bohus Györgyyel (az Álllami Népi Együttes hajdani szólótáncosa)

hypermegaüber SZTÁR színpad (4m2, ahol bárki felléphet)

csócsó, ping-pong, foci, kirándulás

ijászat (longbow és visszacsapó)
dobkör (oktatás az alapoktól kezdve)

a felnőttek mulatsága mellett a gyerekekére is gondoltunk
elvégre a szervezők is hozzák a sajátjaikat

játszótér, népi játékok, mesekuckó, bábszínház, gyerekszínház (bevonva a gyerekeket), indiántábor

esti mese és diafilm vetítés, kirándulás rókavár kereséssel, agyagozás és más kézműves foglalkozások.

Nem lesz zsibvásár, jósda, fizetős ugrálóvár.

Elsősorban helyi termékeket lehet kapni, megtaláljuk a hamburger-kóla-gyros Bermuda-háromszögből kivezető utat!

Szállás: sátorozási lehetőség a napijegyben, de a helyi lovaspanzióban szobát is lehet bérelni.

Mindezek napi 1500 forintért, de 16 év alatt a belépés díjtalan.

Nappali tagozatos diákoknak, pedagógusoknak, verőceieknek, mozgáskorlátozottaknak, nagycsaládosoknak kedvezményes a napijegy: 1000 pénz

Mindösszesen 2 napijegy a fesztivál időtartalma.

Kézműves helyi sör 300

TAF
Verőce 2013
július 19-21

elérhetőségek:

www.facebook.com/events/537883126269585/
facebook.com/tiedafesztival
tiedafesztival.com
tiedafesztival@gmail.com