Esti agymunka: a Kalózpárt a demokráciáról

„hogyan akarják kiküszöbölni azt, hogy az ostoba embereknek is annyi beleszólása legyen, mint az okos embereknek“ A Kalózpárt válaszol (2012)

Minden hájjal megkent gazemberek alkotják a politikai elitet, már csak a trafiktulajdonosok és a csőlátású szolgalelkek nem látják, hogy a Parlament sima gengsztertanyaként funkciónál.

A demokrácia kiüresedett, oligarchák marakodnak a koncon, a szavazópolgárok meg a leggátlástalanabb demagógokra szavaznak, a nagyobb szelet zsírosdeszkára, az ország jövőjének felélésére. A csőcselék és az oligarchák uralma, a szabadságból szabadosság vagy diktatúra lesz?

...de a demokráciánál jobbat egyelőre nem találtak fel vagy ki. Diktatúrában még blogolva szitkozódni sem lehetne, ez a szomorú valóság, kedves komcsi-náci (nincs olyan fenenagy különbség, bibibi) ideológiától sújtott forradalmár testvéreim. Aki talál egy jobb önszerveződési formát, az írja meg haladéktalanul.

"A demokrácia a kormányzat rossz formája, amely azonban még mindig jobb az összes többinél." (Winston Churchill)

Tóta W szimplán elvenné a szavazati jogot a nagyon hülyéktől, a Jobbik meg intellektuális műveltségi minimumhoz, vagyis elemi iskolai végzettséghez kötné a választójogot. A bajnaisták a képviselőktől felsőoktatási végzettséget kérnek, ezáltal a passzív választójogot szűkítenék. A Fidesz előzetes regisztrációval kísérletezett, nehogy "a választási kampány finisében az ellenfelet démonizáló, lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok" elmenjenek voksolni. Kövér szimplán az állammal megvásároltatva semlegesítené a nagyon szegények és szavazatait. Csökkentsük vagy emeljük a szavazati jogosultság korhatárát? Ön szerint legyen vagyoni, műveltségi és más cenzusokra épülő választási rendszer? A Kalózpárt hisz a kollektív bölcsességben és egyfajta konszenzusorientált demokráciában. Erről jut eszembe, szavazzuk: létezik a Higgs-bozon, avagy legyen inkább Isten? Legyen 14. havi fizetés és garantált jövedelem mindenki számára? Legyen ingyen sör, legyen ingyen minden? És miért van inkább valami, mint semmi?

http://kalozpart.org/2012/06/15/a-kalozpart-valaszol/

Ostobaság csak az embereknél van, nagyon negatívan hangzik, inkább mondjuk azt, hogy kevés vagy nulla szociális intelligencia. Na de lássuk, miről is beszélünk?

Az állatvilágban bizonyos fajokon belül van egy érdekes, kollektív magatartásmód. A tudósok elkezdték ezt kutatni, és rajintelligenciának nevezték el. Ugyanis itt az történik, hogy egy csoporton belül az egyedek közti kommunikáció, és ezek specifikus cselekvései folytán egy szociális közösség, a környezetére „intelligensen“ tud reagálni. Itt nincsenek hierarchiák, nincsenek okosak és ostobák, de mégis jó döntés születik a szuperorganizmuson belül, annak minden tagja részvételével.
Hogy erre az egyszerű jelenségre még a tudósok sem tudnak egyértelmű magyarázatot adni, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egyesek rendszerelméleti, mások szociológiai, mások biológiai és mások filozófiai megközelítésből magyarázzák ezt.

Ha rendszerelméleti szempontból vizsgáljuk, akkor elmondhatjuk, hogy minden rendszer egy raj. Ilyen az internet is. Ez nem más, mint sok egyén összegzett intelligenciája. Az internet az emberiség történetében először technikailag leegyszerűsítette azt, hogy az emberek központilag meg nem szervezett közös tudását koordinálja és közösen használja. A szociológiában ezt konszenzus alapján létrejött döntésnek nevezzük, ahol minden ember „tudására“ vagy „ostobaságára“ szükség van.
De még nézzük a biológiai magyarázatot. A hangyák évmilliárdok óta nagy kolóniákban élnek, és az egyes hangyák egymáshoz és a közösséghez való viszonyát a tudósok az önszerveződés törvényeivel magyarázzák, és közösségüket a rajintelligencia biztosítja. Ez olyan egyszerű, hogy ma már robotokkal is modellálni lehet. Az agy idegsejtjeinek is hasonló szerkezetük van, ugyan vannak itt szintek, de sehol sincs egy központi idegsejt, amely mindent irányít.
Az informatikában a mesterséges intelligenciát ma szétosztott szoftverrendszerekben használják. A világhálón összecsatolt szerverhálózatok optimális terhelésének matematikai modellje érdekes módon a rajokra hasonlít.

Ezt a rajintelligenciát különböző területeken már ma is próbálják az emberek használni. Fent már említettük az internetet, mint kollektív intelligenciát. Az itt lévő tartalmak, mint például a blogok és a wikik egyre dinamikusabbak, népszerűbbek.  Az oktatásban a frontális oktatást a tanítva tanulj elvével helyettesítik. Az adatok közös feldolgozása szintén a rajintelligenciára hasonlít.

Mi sem lenne normálisabb, mintha a politikában, ami nem más, mint a közös ügyeink közös döntése, valami hasonló elvet és módszert alkalmaznánk.
Ezt az elvet, mi kalózok, likvid demokráciának nevezzük, a módszer pedig egy olyan internetes platform, amely az egyének „tudását“ vagy „ostobaságát“ egy magasabb szinten megszervezi.

A Kalózpárt a berlini parlamentben

Gábriel: "Szlogeneket és jelszavakat mindenki tud mondani. A Kalózpártnak azonban lételeme és alapvető működési eszköze is mindaz, amiért küzd. Ha kíváncsi vagy rá, gyere, nézd meg és tapasztald meg."

Tibor: "Hogy mi a Kalózpárt? Guruknak sivatag, követőiknek oázis."

Zsolt: "Véleménye lehet mindenkinek. A programjavaslatokat a munkacsoportok készítik elő, erről a liquid demokratikus platform hoz álláspontot, ami a kongresszus elé kerül és itt hoz döntést a tagság az elfogadásról/elutasításról."

Iván: "Nekem lennének konkrét program javaslataim. Írjak róla egy blogbejegyzést a blogomba és aztán ide linkelhetem? "

Gábriel: A Kalózpárt maximálisan technikai fókuszú, és szándékában áll bevetni a legújabb technológiák teljes eszköztárát a helyzet javítása érdekében. Ennek egyik kulcseleme például a likviddemokrácia beüzemelése. Ez egy olyan netes rendszer, amellyel egyrészt bármikor, bármilyen témában lehet tartani hiteles szavazásokat gyorsan és minimális költséggel, gyakorlatilag ingyen. Minden további nélkül felskálázható országos szintre is.

Másrészt lehetőséget biztosít arra is, hogy azok, akik úgy gondolják, hogy van nekik kismillió egyéb dolguk is, mint az országos ügyekkel való foglalkozás, és különben sem akarnak tájékozódással vacakolni, választhassanak maguknak egy vagy több olyan személyt (akár minden témára vagy minden kérdésre mást), akiről úgy gondolják, hogy az kellőképpen szakavatott a témában, és kellőképpen úgy gondolkodik, ahogyan az nekik is megfelel, és – akár globálisan, akár csak az adott kérdésre vagy témára vonatkozóan – átadhassák neki a saját szavazati jogukat, megtéve így őt a képviselőjüknek. Persze ezt az átadott szavazati jogot _BÁRMIKOR_ vissza is vehetik, tehát nincs négyéves ciklus meg várakozás. A felhatalmazásról mindenki maga dönt, nem kötelező bárkit is felhatalmazni, szavazhat természetesen az ember maga is minden kérdésben. Ha pedig egy felhatalmazottjáról bármikor úgy véli, hogy az már letért az általa helyesnek tartott útról, vagy talált helyette jobbat, vagy bármi, akkor ahogy írtam is az előbb, azonnal vissza is vehető a felhatalmazás.
Képzeld csak el, hogyan is nézne ki a politikai közélet egy ilyen rendszerrel, és hogy vajon meddig maradhatnának így a helyükön a korrupt, pofátlan, a szavazóikat semmibe vevő, stb. politikusok…?

Végezetül a kollektív bölcsesség tárházából, a wikipédiából néhány szó a Kalózpártról:

Kalózpárt alatt világszerte olyan pártokat értünk, melyek programjukban a polgári jogok megerősítését, a direkt részvételt, a likvid demokráciát, a szerzői jogok megreformálását, a szabad tudásáramlást, az információszabadságot, a biztonságosabb adatvédelmet, a magánszféra megvédését, az állam és közélet nagyobb átláthatóságát, demokratikus oktatást és világszerte hasonló ügyeket képviselnek. A nyilvánosság számára a Kalózpártok úgy ismertek, mint amelyek a szerzői jog megreformálása mellett és ezen belül a magáncélú fájlcsere törvényesítése érdekében lépnek fel A világ első Kalózpártja, a svéd Piratpartiet nem véletlenül választotta ezt a nevet, hanem felvállalt egy olyan szitokszót, amivel az egész fiatal internetes generációt próbálja a zeneipar kriminalizálni... Provokatív neve miatt Oroszországban a pártot be sem jegyezték. Azért vállalták ezt a nevet, hogy jobban beemelhessék a köztudatba a fájlcserét, de nem mint bűnt, hanem a szabad információ áramlásból származó kulturális tudatátalakulást. A Kalóz név sarkított és provokatív, melyhez nem lehet semlegesen viszonyulni és a Kalózpártok pontosan ezt is szeretnék: vitákat - de nem ellentéteket - gerjeszteni, felrázni a társadalmat.

A Kalózpárt működési rendszere lehetővé teszi egy radikális rendszerkritika kidolgozását. Ezt a párt nem úgy szeretné elérni, hogy egy - egy feladaton egy zárt munkacsoport dolgozzon, hanem a likvid demokrácia elve szerint, modern internetes technológiák segítségével, lehetőséget ad minden ember számára, hogy a munkában, annak folyamatában részt vegyen és véleményét, érdekeit képviselje. Mint a számítástechnikában az operációs rendszer. Feladata: a rajta futó szoftverek igényeinek kiszolgálása. Lehetőséget szeretne biztosítani a témák mentén való politizálásra, minden hagyományos pártideológia nélkül. Távlati céljuk egy pártok nélkül működő társadalom.

Ennek a célnak az alapfeltétele a szabadság. Ez csak akkor megvalósítható, ha az egyén tájékozott és szuverén. A Kalózpárt azt gondolja, hogy a tájékozottságot egy átlátható állammal és közigazgatással és egy szabad, demokratikus oktatási rendszerrel lehet elérni. Az egyén szuveranitását elsősorban az emberi jogok betartása és betartatása garantálja. A társadalmi közösség identitását a szabad egyénre építi és nem lát ellentmondást a személy szabadsága és a közösség identitása között. A Kalózpárt megközelítése ebben is eltér a hagyományos jobboldali és konzervatív ideológiáktól. Ugyanakkor baloldalinak sem tartja magát, mert az emberi- és közösségi jogok érvényesítését nem az osztályharcban látja, hanem a jelenlegi társadalmi-politikai-gazdasági rendszerek működési elvének a megváltoztatásában.

A magyar Kalózpárt a fent megfogalmazott célokat és elveket vallja magáénak. Épp ezért nem hajlandó betagozódni a hagyományos jobb-bal, liberális-konzervatív politikai felosztásba.