Sopron (németül Ödenburg, horvátul Šopron, az ókorban latinul Scarbantia) mintegy hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja. „A leghűségesebb város”.
A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik. (wiki)
|
Soproni Szoftveres Szürreál |
|
Sopron |
Best of Sopron: tiszteletadás Sopron német lakói előtt, akik már elmagyarosodtak (rosszabb esetben kitelepítették/deportálták őket). Ősi német elnevezések az utcatáblákon a soproni belvárosban, két nyelven. Ilyesmi a budai Várban is elférne, elvégre Buda lakosságának jelentős része (időnként többsége) német volt.
Van egy álmom: a környező országok új nemzeti többsége nem a magyar múlt eltüntetésén fáradozna, ami a hagyományos magyar utcanevek eltüntetésével jár a középkori városrészekben is (általában egy nemzeti hős, aki a magyarok elleni harcban szerzett el nem évülő érdemeket)
|
Fő tér, Hauptplatz |
|
Mátyás király innét regulázta a sógorokat :) |
1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét 8000 aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A várost csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadta a koronát és az elzálogosított területeket.
1483. február 14. – Mátyás Sopron városát a hozzá tartozó falvakkal együtt három évre fölmenti az egyforintos adó és minden rendkívüli taksa alól.
1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból.
1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből.(wiki)
|
Előkapu, Vorderes Tor |
|
Várkerület, Grabenrunde |
|
Valahonnét Ismerős Arc |
1529-ben a törökök feldúlták a várost, de nem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassanként a törököktől szabad terület központjává vált.
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt.
1605-ben Bocskai hadai dúlták fel Sopront. A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta, az 1705-ös kuruc ostromnak még ellenállt, de egy évvel később Bottyán János bevette a várost. (wiki)
A törökök végül mégiscsak bevették Sopront
:
|
Antalya multikulti konyhával: bebab, hamburger, falafel, dürüm, pizza, grill |
1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. (wiki)
|
Egy barokk ház dekorációja |
|
soproni sikátor osonó árnyakkal |
1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe.
A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.
További Sopronságok:
Civitas Pinceszínház és Kocsma +
a soproni Lenin körút + Hundajcsikum:
Templomkocsma Brennbergbányán + a
Páneurópai Piknik emlékműve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése