2011. február 27., vasárnap

Tüntetés a Líbiai Nagykövetség előtt

PROTEST/Tüntetés »

A Líbiai nagykövetség előtt 2011. február 23.-án Budapest Magyarország —

The Libyan Embassy 2011 Feb 23, Budapest Hungary

a videó elkövetői:
http://LMV.hu/MindenkiJoga / 
http://bit.ly/MindenkiJogaFacebook


A Líbiai Nagykövetség épülete (nem messze a Szlovák Nagykövetségtől)
cím: 1143. Stefánia út 111. 364-9332 / 364-9330

frissítés, segélykérő levél a hvg.hu oldalról:

Kétségbeesett levelet kapott a hvg.hu munkatársa egy líbiai-magyar lánytól, akinek Tripoliban élő, líbiai-magyar állampolgárságú édesapjával pénteken léptünk volna Sykpe-on keresztül kapcsolatba, hogy az ottani állapotokról tájékoztasson minket. A férfit azonban pénteken elhurcolták otthonából. Lánya most Magyarországtól kér segítséget a nyilvánosságon keresztül. Levelét teljes terjedelmében közöljük.


Mint megtudtuk, a Külügyminisztérium szombat délelőtt értesült arról, hogy a férfit erőszakkal elvitték a lakásáról.

Az elhurcolt líbiai-magyar férfi lányának a levele, amelyet kollégánknak küldött:

Szia!

Elkapták aput, egy szomszéd látogatása után rátörték az ajtót es elhurcolták, nem tudjuk, hogy hová, és nem tudjuk, hogy látjuk-e még élve. Apu magyar állampolgár is. Kérlek, segíts nekem, hogy ne értelmetlenül haljon meg, ha meghal most. Itt egy üzenet, amit át szeretnék adni azoknak, akik tehetnek valamit értünk:

A líbiai nép nevében írok ma, akik túllendültek a félemeiken és azt mondták: elég az elnyomásból! Líbia mai helyzetéből érthetően a férfi, aki magát vezetőnek nevezte meg teljes negyen évig, sehová sem vezette népét. Ellopta a líbiai nép vagyonát, nem az ország és a haza fejlesztésére használta fel, hanem személyes tulajdonává tette, és szétosztotta a családja, rokonai, és hívei között. Ők voltak az egyetlen haszonélvezői a 40 éves uralomnak az országban.

Nem szégyeljük bevallani, hogy eddig félelemből nem tehettünk lépést a kormány ellen, de minden okunk megvolt a félelemre, mert sokan, akik nem vallották a Zöld könyv eszméit és ellenezték a diktatórikus politikáját, életükkel fizettek és családjukat is veszélybe sodorták.Most én is nagyon aggodom apukámért, de tudom, hogy ő sem fél már tőlük és én sem, ezért próbálok tenni valamit.

Líbiában Khaddafi uralkodása alatt nem volt demokrácia, sem szólásszabadság, sokakat bebörtönöztek, megkínoztak, kivégeztek és családjaiknak átadták a halotti bizonyítványát, amiben a halál oka betegség volt. De ma világossá vált, hogy a nép ki mer állni bátor szívvel a jogaiért, szólásszabadságért, a változásért, az igazi demokráciáért és a jövőért. Ha kell, meghalunk azért, hogy a gyerekeink egy jobb, fejlettebb Líbiában nőjjenek fel, ahol bárkik lehetnek, akik akarnak lenni, és ahol nem lesznek elnyomva, mint mi voltunk.

Khaddafi, aki vezetőnek nevezte magát, de nem volt több egy diktátornál, most megfenyegetette népét. Mindenkit el akar pusztítani, aki nem mellete áll, hanem ellene van, bármi áron megvédi a székét, amiben 40 évig ült. Bevetette légierőit a civilek ellen, az állam pénzéből lefizetett afrikai zsoldosokat, hogy gyilkoljanak civileket. Embereinek, testőreinek fegyvereket adott és állami autókat, hogy lőjjenek bármilyen tömegre.Tankok vannak az utcákon, miközben a halottak száma egyre nő. Gyógyszer és élelemhiány van az országban. A líbiai nemzeti televízió csatonáján annyit nyilatkozott népének, "vagy én, vagy ti", és leégeti az országot és ő lesz "Néró, a római császár".

Magyarország egykor barátságban volt Líbiával. Ebből a barátságból születtem én is. A két nép barátságából. Mind a két országban éltem, számomra mind a két ország Haza, és most büszke szeretnék lenni a magyar hazámra, amely ma már az Európai Unió tagja, és immár fontos szerepet vállal a világ dolgaiban. Szeretném, ha Magyarország kiállna a civilekért, felszólalna mindenféle erőszakos cselekedet ellen, elítélné a kormány embereit, amiért fegyverekkel küzdenek és gyilkolnak, és végül megakadályozna egy lehetséges tömegmészárlást. Kérem Önöket, tettekkel is bizonyitsák, hogy erőszakkal, véres gyilkolással még egy diktatúra sem maradhat fenn.

Tisztelettel, T. Rashida

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ok, ok, de mit tudunk tenni mi magyarok ?

Klapanciusz írta...

pl.szolidaritani. Szolidaritás. 56-ban is jólesett minden kiállás, még ha egy kis és jelentéktelen ország részéről érkezett is.