Forever united. Ők gyártanak, gyártanak, mi fogyasztunk, fogyasztunk.
további lobogás
más:
|
kínai piramisok Xian környékén
(forrás: WIKI) |
Kína közepén az egyiptomiakhoz hasonló, teljes épségben lévő piramisok tömegét a kínai kormányok éveken át titkolták. A Google Earth és utazók azonban láthatóvá tették a titkot. A film végén bemutatott bronzszobor állítólag 18.000 éves. Lehet, hogy újra kell írni az egész történelmet? A Kínában található piramisokról régóta lehet képeket találni a világhálón. Érdekes módon a média nem foglalkozik velük. Vajon miért? Ez a film egyértelműen az ujgurok művének nevezi ezeket az építményeket. Az Ázsia szívében, a Tarimi-medencében élő ujgurok meggyőződéssel tartják magukat a mi testvéreinknek. (goyimpride)
A történelmi Kína építészeti alkotásai közül jól ismert a nagy fal vagy a tiltott városok, de a kínai piramisok léte a nagy nyilvánosság és a történészek számára is egészen az 1990-es évek elejéig ismeretlen volt. Kínában mintegy 100 piramist tartanak nyilván, amennyiben piramison négyzet és téglalap alapú (csonka) gúla építményeket értünk. Ezek nagy része Xi'an város közelében találhatóak, mintegy 70 mérföldes körzetben a Qin Lin Völgyben. További piramisok lelhetők fel Qin Ling Shan hegységben, Xianyang városka közelében, Stensi mellett, a Wei Ho folyó mentén, a Taibai Shan hegységben és Shandongban egy lépcsős, ún. Kő Piramis is fellelhető.
|
képlopás a vikiről:
kínai csonkagúla |
Kína legendái között már az ősidőkben is élt legenda a "fehér piramisról", aminek valóságalapjában kételkedhetett a tudomány a közelmúltig. Az első felvétel a II. világháború végén, 1945-ben készült az építményekről a Qui Ling Shan hegyektől 60 mérfölddel délre Xi'an tartomány délnyugati részén egy James Gaussman nevű pilóta által. Ezt a felvételt hivatalosan az Amerikai hadsereg csak 45 év elteltével publikálta, mindazonáltal 1947.03.28-án megjelent egy cikk a New York Times-ban az "állítólagos" kínai piramisokról, amire (legalább is hivatalosan) nem figyelt nagyon oda senki. Ebben a cikkben a piramisok magasságát 1000, a szélességüket 1500 lábnak becsülték. Az egyetlen, sok spekulációnak alapot adó felvétel 2 nappal később a New York Sunday News-ban jelent meg 1947.03.30-án. Az ezt követő hidegháborús időszakban a terület Kína elzárt zónája lett, ahová "idegeneknek" bejutni szinte lehetetlen. Újabb értesülésüket létezésükről 1967-ben Robert Charroux szolgáltatott a nyugati világnak. Az első nyugati utazó, aki eljutott a lezárt övezetbe, egy német író, Hartwig Hausdorf volt, aki számos felvételt készített róluk és megjelent műve, a Die Weisse Pyramide (A fehér piramis)1994-ben előbb németül, majd lefordították angol nyelvre is The Chinese Roswell (A kínai Roswell) címen 1998-ban. Ezt követően számos honlapra felkerültek a képek a kínai piramisokról, azonban egzakt régészeti információk mind a mai napig nem állnak rendelkezésünkre. Ennek ellenére a Google map vagy Google Earth műholdas keresőkön bárki meggyőződhet az építmények létezéséről.
A szomszédos Xi'an ókori császárváros közel fekszik a piramisokhoz. Egyes elképzelések szerint az előkelők temetkezési helyéül szolgált a Tang dinasztia korában. Mások véleménye szerint a teotihuacáni és gízai piramisokhoz hasonlóan egyes részei az Orion csillagképet mintáznák, szintén spekuláció egyelőre. Valószínű, hogy már a Shang és Zou periódusban is a helyükön álltak. A kínai kora bronzkor Shang-kora i. e. 18-11. században volt, a Korai Zhou-kornak vagy Nyugati Zhou-kornak i. e. 11. századtól – i. e. 771.-ig tartó időszak késő bronzkori Kínáját nevezik. A helyi szerzetesek az építmények korát 4600 évesre becsülik, ennek valóságtartalma nehezen ítélhető meg, mindenesetre valószínű, hogy már az ókorban is léteztek. Állítólag egy, a híres agyaghadsereg mellett álló földhalom feltárásakor olyan szövegek kerültek elő, amelyek szerint a halmok a kínai császárok nyughelyeként szolgáltak volna. A szöveg valódiságát az alapozza meg, hogy említést tesz az agyaghadseregről is. Az azonban nem világos, hogy mely halmokról szól, illetve, hogy a legnagyobb, ún. "fehér piramis" is egy időben készült volna-e a mauzóleumokkal és a többi piramissal. A kínai kormány 2050-ig eláll a helyszín külföldi részvételű régészeti feltárásától. (forrás: wiki)
|
forrás: skyscrapercity |
1 megjegyzés:
Ez még semmi. A szerbiaiak 10.000 évesek és talán még magyarok is...
http://www.youtube.com/watch?v=3Rylq2fB9S8
Megjegyzés küldése