Egy a kérdés, kettő a válasz:
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: népszavazás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: népszavazás. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. március 28., péntek
2013. augusztus 18., vasárnap
Napi para: aluminium kondenzcsíkokkal irtanak minket kifele
via naturahirek.hu
Orbánon és Szaniszló Ferencen túl is van élet.
Sokan haltak meg, vagy kerületek börtönbe, akik beszéltek erről, de a hír már több ízben megerősítést nyert bennfentesektől, akik a nyilvánosság elé léptek.
Kockáztatunk.
Alávaló merénylet az emberiség ellen, ami galádul és rejtve már évek óta folyik.
Láttál már gyanús, órákig fennmaradó „kondenzcsíkokat” az égen? Ezek abban különböznek a hagyományos és valódi kondenzcsíkoktól, hogy sokkal tovább fennmaradnak, általában behálózva az eget, mint egy négyzetrácsos füzet egy lapja és szép lassan oszlanak szét egy tejfölszerű vékony réteget képezve alacsonyabb magasságban. Ismerős? Az utóbbi 3-4 napban mindennapos jelenség az égbolton.
Ez a jelenség a világ több pontján gyanússá vált a kutatóknak, tudósoknak, mert köztudott, hogy a kondenzcsík csupán rövid ideig fennmaradó pára és jégtörmelék. Ezek a csíkok azonban egészen másképp viselkednek, mint egy kondenzcsík és chemtrails-ként, azaz vegyi csíkokként híresültek el a felvilágosultabbak között.
Néhány felbőszült aktivista megszellőztette a témát és már rengeteg anyag, bizonyíték, fotó és beismerő vallomás található a neten a dologról. Évek óta készülnek felvételek tartályokkal felszerelt repülőkről, amik a permetezést végzik meghatározott napokon, egy-két kivétellel a világ szinte összes országa felett.
Sokan haltak meg, vagy kerületek börtönbe, akik beszéltek erről, de a hír már több ízben megerősítést nyert bennfentesektől, akik a nyilvánosság elé léptek. Érdekes módon a hivatalos és felelős tudományos körökben a chemtrails létezését hosszú éveken keresztül hevesen tagadták és titkolták a nyilvánosság elöl.
Ahol a “csíkok” megjelennek pusztulás kezdődik Kutatók méréseinek és bizonyítékainak tömkelege árulkodik azonban arról, hogy ahol a rejtélyes „csíkok” megjelennek, ott a földben és a vízben található alumínium értéke az egekbe szökik. Az alumíniumról annyit, hogy a szervezet nem tudja kiüríteni, hanem felhalmozza. Toxikus hatású, károsítja az idegrendszert. Felhalmozott alumíniumot találtak az Alzheimer-kórban (időskori szellemi hanyatlással járó betegség) szenvedő emberek szervezetében. Az Alzheimer-kórban megbetegedő idősek száma korunkban égbeszökően nagy. Az alumíniummal „fertőzött” földekről és vizekről azt kell tudni, hogy ott felborul a terület ökoszisztémája, a növények és állatok kipusztulnak tőle. A talaj elsavasodik, ennek hatására a növények kihalnak vagy kevésbé életképesek, illetve savas eső jön létre, aminek a szervezetünkre és a flórára gyakorolt romboló hatásai már ismertek. Egyes teóriák szerint ez annak a tervnek a része, mely szerint majd csak a génmanipulált magok élnek túl a fertőzött területeken. Egyből eszembe is jutott, hogy mindkét nagymamám arról panaszkodik, hogy számukra is rejtélyes okokból az utóbbi években alig teremnek a gyümölcsfáik. Elgondolkodtató.
stb
a wikipedia ezt írja a kondenzcsikokról:
A kondenzcsík mesterségesen létrehozott felhő, ami a magasan közlekedő repülőgép után látható légköri jelenség.
Keletkezése
A repülőgépek hajtóművei üzemanyagot égetnek el, az égéstermékek különböző, kis mennyiségű oxidok, kén, nitrogén, szén-dioxid, víz, koromszemcsék. A hajtóművekből kiáramló égéstermékek a légkörben lévő vízpára számára kondenzációs magvakként szolgálnak. Ha a repülési magasságban jelen van kellő mennyiségű víz, akkor a kis mikroméretű szemcsékre, amelyek a repülőgépből kiáramlanak, ez a víz kicsapódik, kifagy - ahogy normál felhőképződés során is a levegőben lebegő kis porszemcsék szolgálnak kondenzmagvakként.
A földön is megfigyelhető hasonló folyamat, amikor egy hűvös reggelen a levegő páratartalma a fűszálakra, tereptárgyakra csapódik (harmat, vagy dér formájában); ugyanez történik odafenn is, csak ott nem a fűszálakon történik a kicsapódás, hanem az égéstermékekre. Légköri körülmények[szerkesztés] Abban a magasságban, ahol a menetrend szerinti repülőgépek közlekednek (9-11 ezer méter), jóval hidegebb van (-40 - –55 ºC), mint a földfelszínen, a légnyomás pedig alacsony (a földi légnyomás kb. 10%-a), így a levegő képes könnyen vízpárával túltelítetté válni. A levegő többnyire mindig tartalmaz több-kevesebb gáz halmazállapotú nedvességet, vízgőzt. A harmatpont felett a vízgőz „feloldódik” a levegőben. Amikor a levegő hőmérséklete csökken, egyre kevesebb vízpárát képes feloldani, majd ha lehűl a harmatpont alá, akkor telítetté válik, és a vízpára kicsapódhat egy szilárd tárgyon. Hasonló jelenség figyelhető meg légkondicionálónál is.
Ha tehát lehetősége van a párának kicsapódni valamin, azonnal meg is teszi. A repülőgépek szolgáltatta kondenzmagvak elősegítik, hogy a levegőben lévő párából felhő képződjön. A kondenzcsík nem más, mint felhő, pusztán az emberi tevékenység segíti elő a létrejöttét.
Örvények szerepe
Van még egy mesterséges hatása a repülőgépnek odafenn: a szárnyak csúcsainál kis örvények szakadnak le, ami aerodinamikai okokra vezethető vissza. Ezek az örvények továbbterjednek a gép mögötti területen. Ettől sokszor kis csomócskák, gömbölyded vonalakat mutató csavarodások láthatóak a kondenzcsíkban. Ha felnézünk az égre és azt látjuk, hogy a kondenzcsík apró pamacskákra bomlik, akkor annak is a keletkező örvények lehetnek az okai. Az örvények önmagukban is okozhatnak látható kondenzcsíkokat. A nyomás-, és hőmérsékletcsökkenés is okozhatja a víz kondenzálását. Míg az égéstermékek okozta kondenzcsíkok nagy magasságban keletkezhetnek, a tisztán az örvények okozta kondenzcsík alacsony magasságban jöhet létre, többnyire fel-, illetve leszállásnál.
Környezeti hatások
A kondenzcsíkok úgy viselkednek, mint a normál felhők. Magassági elhelyezkedésük alapján a fátyolfelhők közé lehet sorolni őket, leginkább azokhoz is hasonlítanak, mivel miniatűr jégkristályokból állnak. Az, hogy mennyire láthatóak a kondenzcsíkok, milyen sokáig maradnak fenn és mennyire terjednek szét, csak attól függ, hogy az adott légréteg páratartalma, hőmérsékleti- és szélviszonyai mit tesznek lehetővé. Sok esetben egészen rövidke csíkot látunk - például egy hidegfront átvonulta utáni száraz levegőben. Melegfront előtti nedves légtömegekben azonban nagyon sokáig (hosszú órákig) is fennmaradnak a csíkok, kiszélesednek, a magaslati szelek meg-megcsavarják, feldarabolják őket. A kondenzcsíkok nagyobb mértékben gátolják a Föld hosszúhullámú infravörös kisugárzásait, mint ahogy azok a bejövő napsugárzást visszaverik. Ennek eredményeként kismértékű melegedést okozhatnak. Ez a hatás nem állandó, változik a napszaktól és hosszabb időtávtól is.
Más tanulmányok szerint az éjszakai repüléseknek nagyobb hatása van a felmelegedési folyamatra.
A Német Légi- és Űrközlekedési Központ kutatói egy éghajlati modell segítségével kiszámították a kondenzcsíkok hatását. A mérések szerint lehetségesnek tartják, hogy napjainkban egy év alatt nagyobb mértékben járulnak hozzá a felmelegedéshez a csíkok, mint a légiközlekedés kezdete óta a repülőgépek által kibocsátott összes széndioxid.
A kondenzcsíkokból úgynevezett pehelyfelhők keletkeznek, amelyek felülete kilencszerese a repülőgépek nyomán keletkező vonalszerű csíknak. Eddig a szakemberek a vonal alakú kondenzcsíkok hatását tudták csak felbecsülni, és bár gyanították, hogy a pehelyfelhők hatása azt jócskán meghaladja, bizonyítani nem tudták. Mivel a kondenzcsíkok párát vonnak el a levegőből, csökkentik a természetes felhőtakaró kiterjedését – mutatták ki a modell segítségével. A természetes és a mesterséges úton keletkező pehelyfelhők egyaránt csökkentik a Föld infravörös kisugárzását, ezáltal melegítve az éghajlatot. Szerencsére a kondenzcsíkok sokkal rövidebb ideig fejtik ki a hatásukat, mint az üvegházhatású gázok. A kondenzcsíkok és a belőlük kialakuló pehelyfelhők Európa felett nagyobb területet fednek le, mint Észak-Amerika felett, ahol intenzívebb a légiközlekedés. Ezért az európai kontinens feletti hidegebb levegő felelős, mivel az szükséges a kondenzcsíkok kialakulásához. Másrészről az Atlanti-óceán északi része felett képződő kondenzcsíkok zöme átsodródik Európa fölé.
Az ellenkező hatás
Amikor egy repülőgép áthalad egy felhőn, egy felhőmentes sáv keletkezhet, ha a felhő elég vékony.
Disszipációs sávnak is hívják, mivel ez a jelenség azért jöhet létre, mert a lehűtött felhőrétegen átrepülő gép egy keskeny sávot ideiglenesen felmelegít az eltávozó égéstermékeivel. Ekkor itt a relatív páratartalom 100% alá csökken és a látható, kicsapódott vízrészecskék
Orbánon és Szaniszló Ferencen túl is van élet.
Sokan haltak meg, vagy kerületek börtönbe, akik beszéltek erről, de a hír már több ízben megerősítést nyert bennfentesektől, akik a nyilvánosság elé léptek.
Kockáztatunk.
Alávaló merénylet az emberiség ellen, ami galádul és rejtve már évek óta folyik.
Láttál már gyanús, órákig fennmaradó „kondenzcsíkokat” az égen? Ezek abban különböznek a hagyományos és valódi kondenzcsíkoktól, hogy sokkal tovább fennmaradnak, általában behálózva az eget, mint egy négyzetrácsos füzet egy lapja és szép lassan oszlanak szét egy tejfölszerű vékony réteget képezve alacsonyabb magasságban. Ismerős? Az utóbbi 3-4 napban mindennapos jelenség az égbolton.
Ez a jelenség a világ több pontján gyanússá vált a kutatóknak, tudósoknak, mert köztudott, hogy a kondenzcsík csupán rövid ideig fennmaradó pára és jégtörmelék. Ezek a csíkok azonban egészen másképp viselkednek, mint egy kondenzcsík és chemtrails-ként, azaz vegyi csíkokként híresültek el a felvilágosultabbak között.
Néhány felbőszült aktivista megszellőztette a témát és már rengeteg anyag, bizonyíték, fotó és beismerő vallomás található a neten a dologról. Évek óta készülnek felvételek tartályokkal felszerelt repülőkről, amik a permetezést végzik meghatározott napokon, egy-két kivétellel a világ szinte összes országa felett.
Sokan haltak meg, vagy kerületek börtönbe, akik beszéltek erről, de a hír már több ízben megerősítést nyert bennfentesektől, akik a nyilvánosság elé léptek. Érdekes módon a hivatalos és felelős tudományos körökben a chemtrails létezését hosszú éveken keresztül hevesen tagadták és titkolták a nyilvánosság elöl.
Ahol a “csíkok” megjelennek pusztulás kezdődik Kutatók méréseinek és bizonyítékainak tömkelege árulkodik azonban arról, hogy ahol a rejtélyes „csíkok” megjelennek, ott a földben és a vízben található alumínium értéke az egekbe szökik. Az alumíniumról annyit, hogy a szervezet nem tudja kiüríteni, hanem felhalmozza. Toxikus hatású, károsítja az idegrendszert. Felhalmozott alumíniumot találtak az Alzheimer-kórban (időskori szellemi hanyatlással járó betegség) szenvedő emberek szervezetében. Az Alzheimer-kórban megbetegedő idősek száma korunkban égbeszökően nagy. Az alumíniummal „fertőzött” földekről és vizekről azt kell tudni, hogy ott felborul a terület ökoszisztémája, a növények és állatok kipusztulnak tőle. A talaj elsavasodik, ennek hatására a növények kihalnak vagy kevésbé életképesek, illetve savas eső jön létre, aminek a szervezetünkre és a flórára gyakorolt romboló hatásai már ismertek. Egyes teóriák szerint ez annak a tervnek a része, mely szerint majd csak a génmanipulált magok élnek túl a fertőzött területeken. Egyből eszembe is jutott, hogy mindkét nagymamám arról panaszkodik, hogy számukra is rejtélyes okokból az utóbbi években alig teremnek a gyümölcsfáik. Elgondolkodtató.
stb
a wikipedia ezt írja a kondenzcsikokról:
A kondenzcsík mesterségesen létrehozott felhő, ami a magasan közlekedő repülőgép után látható légköri jelenség.
Keletkezése
A repülőgépek hajtóművei üzemanyagot égetnek el, az égéstermékek különböző, kis mennyiségű oxidok, kén, nitrogén, szén-dioxid, víz, koromszemcsék. A hajtóművekből kiáramló égéstermékek a légkörben lévő vízpára számára kondenzációs magvakként szolgálnak. Ha a repülési magasságban jelen van kellő mennyiségű víz, akkor a kis mikroméretű szemcsékre, amelyek a repülőgépből kiáramlanak, ez a víz kicsapódik, kifagy - ahogy normál felhőképződés során is a levegőben lebegő kis porszemcsék szolgálnak kondenzmagvakként.
A földön is megfigyelhető hasonló folyamat, amikor egy hűvös reggelen a levegő páratartalma a fűszálakra, tereptárgyakra csapódik (harmat, vagy dér formájában); ugyanez történik odafenn is, csak ott nem a fűszálakon történik a kicsapódás, hanem az égéstermékekre. Légköri körülmények[szerkesztés] Abban a magasságban, ahol a menetrend szerinti repülőgépek közlekednek (9-11 ezer méter), jóval hidegebb van (-40 - –55 ºC), mint a földfelszínen, a légnyomás pedig alacsony (a földi légnyomás kb. 10%-a), így a levegő képes könnyen vízpárával túltelítetté válni. A levegő többnyire mindig tartalmaz több-kevesebb gáz halmazállapotú nedvességet, vízgőzt. A harmatpont felett a vízgőz „feloldódik” a levegőben. Amikor a levegő hőmérséklete csökken, egyre kevesebb vízpárát képes feloldani, majd ha lehűl a harmatpont alá, akkor telítetté válik, és a vízpára kicsapódhat egy szilárd tárgyon. Hasonló jelenség figyelhető meg légkondicionálónál is.
Ha tehát lehetősége van a párának kicsapódni valamin, azonnal meg is teszi. A repülőgépek szolgáltatta kondenzmagvak elősegítik, hogy a levegőben lévő párából felhő képződjön. A kondenzcsík nem más, mint felhő, pusztán az emberi tevékenység segíti elő a létrejöttét.
Örvények szerepe
Van még egy mesterséges hatása a repülőgépnek odafenn: a szárnyak csúcsainál kis örvények szakadnak le, ami aerodinamikai okokra vezethető vissza. Ezek az örvények továbbterjednek a gép mögötti területen. Ettől sokszor kis csomócskák, gömbölyded vonalakat mutató csavarodások láthatóak a kondenzcsíkban. Ha felnézünk az égre és azt látjuk, hogy a kondenzcsík apró pamacskákra bomlik, akkor annak is a keletkező örvények lehetnek az okai. Az örvények önmagukban is okozhatnak látható kondenzcsíkokat. A nyomás-, és hőmérsékletcsökkenés is okozhatja a víz kondenzálását. Míg az égéstermékek okozta kondenzcsíkok nagy magasságban keletkezhetnek, a tisztán az örvények okozta kondenzcsík alacsony magasságban jöhet létre, többnyire fel-, illetve leszállásnál.
Környezeti hatások
A kondenzcsíkok úgy viselkednek, mint a normál felhők. Magassági elhelyezkedésük alapján a fátyolfelhők közé lehet sorolni őket, leginkább azokhoz is hasonlítanak, mivel miniatűr jégkristályokból állnak. Az, hogy mennyire láthatóak a kondenzcsíkok, milyen sokáig maradnak fenn és mennyire terjednek szét, csak attól függ, hogy az adott légréteg páratartalma, hőmérsékleti- és szélviszonyai mit tesznek lehetővé. Sok esetben egészen rövidke csíkot látunk - például egy hidegfront átvonulta utáni száraz levegőben. Melegfront előtti nedves légtömegekben azonban nagyon sokáig (hosszú órákig) is fennmaradnak a csíkok, kiszélesednek, a magaslati szelek meg-megcsavarják, feldarabolják őket. A kondenzcsíkok nagyobb mértékben gátolják a Föld hosszúhullámú infravörös kisugárzásait, mint ahogy azok a bejövő napsugárzást visszaverik. Ennek eredményeként kismértékű melegedést okozhatnak. Ez a hatás nem állandó, változik a napszaktól és hosszabb időtávtól is.
Más tanulmányok szerint az éjszakai repüléseknek nagyobb hatása van a felmelegedési folyamatra.
A Német Légi- és Űrközlekedési Központ kutatói egy éghajlati modell segítségével kiszámították a kondenzcsíkok hatását. A mérések szerint lehetségesnek tartják, hogy napjainkban egy év alatt nagyobb mértékben járulnak hozzá a felmelegedéshez a csíkok, mint a légiközlekedés kezdete óta a repülőgépek által kibocsátott összes széndioxid.
A kondenzcsíkokból úgynevezett pehelyfelhők keletkeznek, amelyek felülete kilencszerese a repülőgépek nyomán keletkező vonalszerű csíknak. Eddig a szakemberek a vonal alakú kondenzcsíkok hatását tudták csak felbecsülni, és bár gyanították, hogy a pehelyfelhők hatása azt jócskán meghaladja, bizonyítani nem tudták. Mivel a kondenzcsíkok párát vonnak el a levegőből, csökkentik a természetes felhőtakaró kiterjedését – mutatták ki a modell segítségével. A természetes és a mesterséges úton keletkező pehelyfelhők egyaránt csökkentik a Föld infravörös kisugárzását, ezáltal melegítve az éghajlatot. Szerencsére a kondenzcsíkok sokkal rövidebb ideig fejtik ki a hatásukat, mint az üvegházhatású gázok. A kondenzcsíkok és a belőlük kialakuló pehelyfelhők Európa felett nagyobb területet fednek le, mint Észak-Amerika felett, ahol intenzívebb a légiközlekedés. Ezért az európai kontinens feletti hidegebb levegő felelős, mivel az szükséges a kondenzcsíkok kialakulásához. Másrészről az Atlanti-óceán északi része felett képződő kondenzcsíkok zöme átsodródik Európa fölé.
Az ellenkező hatás
Amikor egy repülőgép áthalad egy felhőn, egy felhőmentes sáv keletkezhet, ha a felhő elég vékony.
Disszipációs sávnak is hívják, mivel ez a jelenség azért jöhet létre, mert a lehűtött felhőrétegen átrepülő gép egy keskeny sávot ideiglenesen felmelegít az eltávozó égéstermékeivel. Ekkor itt a relatív páratartalom 100% alá csökken és a látható, kicsapódott vízrészecskék
2013. május 18., szombat
Népszavazás! Egyenesítsük ki a Szent Korona keresztjét?
Tamas Kalman:
El van romolva, ideje megjavítani.
Ne egy műszaki hiba legyen a nemzeti jelképünk.
Viselve jobbra dől, de szemből meg balra húz.
MERJÜNK NAGYOT GONDOLNI!
itt csatlakozhat a reparáló brigádhoz (facebook)
A Mozgalom kiáltványa
"A kereszt elferdülését minden bizonnyal egy 17. századi sérülés okozta, amely úgy keletkezhetett, hogy a koronaékszereket tartalmazó vasláda fedelét azelőtt csukták le, hogy benne a koronát megfelelően elhelyezték volna. Ekkor a felső összekötő ívek is kissé meggörbültek, és több panel eltörött." - Szerintem ez a tény a lehető legpontosabb definíciója a "mit jelent magyarnak lenni" kérdéskörnek. Ahelyett, hogy valaki egyszerűen fogta volna, és megjavította volna az elmúlt 300 év bármelyik napján, egyszerűen úgy hagytuk, aztán így, elferdülve lett rányomtatva több tízmillió személyi igazolványra, bélyegre, útlevélre, mindenhova - hát mi írja le jobban ennél a magyar lélek mélységeit?
El van romolva, ideje megjavítani.
Ne egy műszaki hiba legyen a nemzeti jelképünk.
Viselve jobbra dől, de szemből meg balra húz.
MERJÜNK NAGYOT GONDOLNI!
itt csatlakozhat a reparáló brigádhoz (facebook)
A Mozgalom kiáltványa
2013. május 3., péntek
Kikérjük a nép véleményét: Együtt Magyarországért borítókép
"A Lúzer LMP elveivel együtt megy a levesbe,
viszont valami zsíros állás nekünk még leeshet, ha bekerülünk a Parlamentbe."
A cinikus tréfát félretéve: kedvesbirkák szavazópolgárok, mi Önök szerint az Együtt Magyarországért renegát, ex-LMP banda facebookos cover fotójának üzenete?
Titkos üzenet száll a széllel,
A cinikus tréfát félretéve: kedves
Titkos üzenet száll a széllel,
Hozzád is elér még az éjjel.
Most megáll az ész, úgy száll a képzelet,
És megtalállak téged.
2012. december 13., csütörtök
Első Demokratikus Népszavazás Polgárháború Ügyében
2013-ban végleg befuccsol a magyar gazdasag, utcai harcok kezdődnek. Ön a barikád melyik oldalára fog állni?
2012. március 14., szerda
Mély sóhaj: csal a Heti Válasz is (Bartos vs. Dopeman, utórezgések)
a) csaló és cinikus disznók, cél szentesíti az eszközt
b) szimpla hülyék gyülekezete és különben sem akarják a hatalmat, ohnem
b) szimpla hülyék gyülekezete és különben sem akarják a hatalmat, ohnem
Az viszont nincs rendben, hogy Stumpf munkás elmefuttatásához mellékelt szavazósdi (Ön szerint ki méltóbb az alternatív köztársasági elnöki tisztségre) még Bartossal, Dopemannal és Schmitt Pállal indult, de aztán! Észrevették, hogy Schmitt Pali még a saját olvasóik szerint (7%) is népszerűtlen, úgyhogy menet közben átírták a hungaricum álamelnököt "Egyik sem" opcióra.
Gratulálunk a seggszájhoz.
Kapcsolódó: Tavaszi Bunda és ellenzéki seggszáj: Alternatív Köztársasági Elnökválasztás, döntő
és a holnapi program:
a) A bartosisták elfoglalja a Parlamentet,
perszonálunió Észak-Koreával és hadat üzenünk Amerikának!
b) a Fidesz marad a Parlamentben, perszonálunió Észak-Koreával és hadat üzenünk Amerikának!
Gratulálunk a seggszájhoz.
Kapcsolódó: Tavaszi Bunda és ellenzéki seggszáj: Alternatív Köztársasági Elnökválasztás, döntő
és a holnapi program:
a) A bartosisták elfoglalja a Parlamentet,
perszonálunió Észak-Koreával és hadat üzenünk Amerikának!
b) a Fidesz marad a Parlamentben, perszonálunió Észak-Koreával és hadat üzenünk Amerikának!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)