Fröccs-öntő Dömösön

További eszképizmus, el Budapestről.

Dömös, Fröccs-öntő, kocsma és étterem. Ha vízijárművel érkeztek, akkor bizony gyalogolni kell a célpontig, a falu nem kényeztető étkezési lehetőségeket tekintve. Ott viszont kajapija várja a megfáradt vándort. Az vendéglátóipari egység legjobb pillanata: a neve. (és ne felejtsétek megnézni a Dunakanyart, ha már arra jártok :)

térkép

Oszt egy adott pillanatban (4. ser) Péló belekezdett egy homályos történetbe, ami lassú és alattomos folyású volt, mint a Bodrog, katonatörténetek hiányában az állatorvosi gyakornokságról adomázott, hogy aztán elmesélje a megrendítő találkozását Gézával, a 400 kilós tenyészártánnyal, valamint a fantommal (kis F), mely a sertéstenyészet egyik hasznos kelléke. Egyszer majd mi is továbbadjuk a történetet, ha nem lesznek nők a környéken.

Ipolyszalka, tájház, pálesz

Volt egyszer egy nyár, oszt berúgtunk.

Nagyon barátságos hely az ipolyszalkai tájház, órákra beragadtunk, miközben evezős karavánunk türelmét vesztve otthagyott minket a helyiekkel vegyülni.
A szubjektív, de pozitív megítéléshez valszeg az itt elfogyasztott töméntelen pálesz+ser kombó is hozzájárult, az igaz utat meglelvén. Végül csak a pálinkáskészlet elfogyása tudta indulásra késztetni társaságunkat Az alkoholizálás mellékhatásaként aznap háromszor borultunk a szerencsésen csak térdigérő Ipolyba, dícsértessék a szárazság, de mitől határfolyó ez a patak? A harmadik borulásnál feltünően vidám horgászok fél lityő páleszt adományoztak nekünk, amolyan szépségdíjként. Bearanyoztuk a napjukat, azt mondták.

Összefoglaló: finom lepény, barátságos helyiek, pöti árak, vízitúrázók számára kötelező megálló. Maximális pontszám, hibátlan.

Cím:
94361 Salka 337, a Budupestra rea meneh hodu utu rea
Slovakia-EU

drótposta: tajhaz.szalka@zoznam.sk
távbeszélő: 00421 907 404 576

Best of Olaszliszka: Kvaszinger László pincészete

A településen a lakosságnak 80%-át magyar, a 20%-át cigány. Ezenkívül 2 ruszin is él a településen.

Ingyenreklám következik, kinéztünk Budapestről. A pesti suttyók elrándultak a nagy magyar vidékre.

Ha Ön esetleg Olaszliszkán szeretné a szabadidejét tartalmasan eltölteni, akkor igyon, természetesen. Hegyalján vagyunk, a válasz erősen kézenfekvő, senki sem a helyi Operafesztiválért érkezik a környékre. Ha ivás, akkor Kvaszinger László borpincéjét és fedett, tágas teraszát ajánljuk. Barátságos és roppant közlékeny házigazda, csodálatos kilátás a Bodrogra, zsírály borok és pálinkák, tegnapelőtt ittuk meg az utolsó Kvaszinger-féle késői szüretelésűt. Kenusoknak vadkempingezésre a szemközti homokos (izé, homokkal fedett talajú) strandot ajánljuk, onnét csupán néhány evezőscsapás a borpince. A legjobb, amit Olaszliszka, ez a gondozott, békés (!) falu nyújthat.

cím: Olaszliszka, Burgundia u. 6.
Kvaszinger László borpincéje
Egész évben nyitva

És ha Ön esetleg eltünődik rajta, hogy egy "Olasz" településen miért neveznek Burgundiáról el egy utcát, akkor nem árt megemlítenünk, hogy a magyarok olasznak neveztek minden újlatin külföldit. Így lett a francia telepesek által alapított faluból Olaszliszka.

View Olaszliszka in a larger map

A XII–XIII. században egy késôbbi telepítés Tokaj-Hegyalja, Eger, Szepesség, Esztergom, Székesfehérvár környékére juttatott vallonokat. Tokaj-Hegyalján 1201-ben jelent meg Olaszliszka és Liszka-olaszi település az oklevelekben, Bodrogolaszi, Francavilla pedig 1224-tôl, Tállya 1248-tól, a hegyaljai Tarcallal. A középkori latinban azonban nem lehet elkülöníteni, hogy az olasz néven emlegetett, letelepült, kiváltságot kapott népcsoport Itáliából vagy Vallóniából érkezett-é? Olaszi néven a középkorban nyolc falut találunk hét megyében. Baranyában, Borsodban, Liptóban, Szepesben, Szerémben, Zemplénben egyet-egyet, Biharban kettôt.
(Történeti–ökológiai és történeti–néprajzi gondolatok a magyarországi középkori francia–vallon szôlô- és borkultúráról)