30 Tér - promófilm pályázat a Studio Metropolitana szervezésében

"(...) kiírunk egy promófilm készítő versenyt is, melynek lényege, hogy egy általad preferált, 

szerinted helyi vagy összvárosi szinten fontos budapesti vagy agglomerációs Köz-Téren készíts egy videót, 

mellyel rámutatsz annak szerepére, használati és/vagy esztétikai értékeire, emellett, 

vagy ezek híján a benne rejlő lehetőségekre."

Studio Metropolitana - Promófilm pályázat a 30 T (ér) program keretében

Bocsánat, bocsánat, bocsánat. Utálom mások filmjeit minősíteni, pláné nézni, de megkértek rá és az ember mit meg nem tesz embertársáért, pláné, ha az nőből van.

Ezen sorok írója egyszer kétórás filmmel lepte meg egy filmfesztivál zsűrijét, amit azóta is szégyell. A koncepció a világ legunalmasabb filmjének az elkészítése volt, ugyanis előítéleteink szerint az amatőrfilmes fesztiválok zsűrije amúgy sem nézi meg a pályaműveket. Ennélfogva se forgatókönyv, se vágás, se humor nem volt az izében, két (én meg egy másik, aki azóta a bankszakmában nyúzza a népet) vihogó idióta egy üveg diólikőr társaságában Nietzséről és a rejszolásról értekezett. Oszt hatalmas arccal és zsebbe rejtett páleszüveggel elmentünk a díjkiosztóra, ahol botrányt szándékoztunk kavarni, mink, forradalmárok és önjelölt tényfeltáró újságírók... De nem tudtuk zavarba hozni a karikás szemű zsürit keresztkérdésekkel : meglepetésünkre végignézték az egész borzalmat a balfaszok. Állításuk szerint azért, mert remélték, hogy két óra alatt csak-csak felbukkan vmi ötlet, geg, pucércsaj, bármi. De nem.

Ha filmet nem tudsz készíteni, akkor írjál róluk. Tessék, sorrendben.

1. Julis Bálint és Tóbiás Gábor feliratos filmje sztem bármelyik kerületi tévében el tudna helyezkedni, lazán hozza azok színvonalát nem ugyanannyi büdzséből. Kültelken sem könnyű az élet, pusztul a lakótelepi park, tohuvabohu, kietlenség Újpalotán, a XV. kerületben. Bezzeg a Hufnágel Pistiék a szomszéd kerületben! még köztéri illemhelyük is van!

2. Csüllög András: 56

Kamerás ember: Pályi Nikolett
A gyurcsányista 56-os emlékművet egy görnyedt hátú úr körbesétálja, ezáltal jól megnézhetjük a rozsdás oszlopokat. Majd elkezdi átrendezni őket (najó: két hasonló színű dobozt). Ezek befektettek a gegbe, készültek, köszönet a névtelen kellékesnek. Háttérzenének a Dózsa György út forgalma. Nade vajh' milyen szobrot készített volna Dolfi az elvtársai által meggyilkolt zsidóknak?

3. Nánási Ádám
Kosztolányi Dezső tér és a Feneketlen tó

Még egy feliratos film, csajozós zenével. Ingatlanirodák, házasságközvetítők: itt a filmes emberetek.

"You say that you love me always and forever
You say that you love me I know I will never
Deserve all the love that you show
It's the light that is guiding me home"

Szubjektívből indít.. Megérkezünk a Siemenssel a Kosztolányi Dezső térre, a kamera a padlón várja az ajtónyitást, ami egy eredeti ötlet. Koldus kéreget, nyuggerek, gyerekek bukkannak fel, majd felirat tudatja, hogy a Kosztolányi Dezső tér forgalmas csomópont és rendezett közterület. Oszt néhányszor bevillan egy illető, aki szomorúan néz. Újabb feliratos, kézikamerás svenkek következnek, remegősen: "megnyugvást áraszt, elrejt, elfedez, kellemes, különálló világ a főváros szívében". A Budai Parkszínpad frissen lemázolt oszlopokkal, majd a már említett fiatalúr félszegen félmosolyog, ábrándosan néz a kamerába, fentről filmezve, felkeltve bennem az alvó homoszekszuálist. Művészi ambíciókkal megvert budai fiatalember korban hozzáillő párt keres, kamera már van. Gyorsítások, bemutatásra kerülnek a környék szobrai, plakátragasztók plakátot ragasztanak, kutyát tilos a parkban sétáltatni. Reklama, kitartott kép: "az Én Terem a XI. kerületben", a Scheffer galéria. A hetes busz elteker: Vége, tyűh. Directed and edited: Nánási Ádám. Cameraman: Kapotsy Bence, ezek szerint angolul már tudnak.

4. Csutor Gábor: Gumi

Fekete-fehér. Nemzeti Színház, szoborpark.  "A CsutistudioJa bemutatja". Felcsigázva nézem, mit lehet kihozni a NSZ építészeti trutymójából. Oszt megjelenik egy kutyaszar és a film címe: GUMI. Csávó gyün, leül egy padra, látszik, hogy erősen laza. Ha még lazább lenne, leesnének a végtagjai. Zene: Pink Panther filmzene kopi. Csávó nézelődik, oszt az ő szemén keresztül érdekességeket látunk: két babakocsis kismama eszmecserél, egy párocska állva szekszel, kutyát sétáltató nő érkezik divatos magasszárú csizmában. Kutyája hatalmas érdeklődéssel szagolgatja a kutyagumit, de a bombanő elrántgatja, oszt jobbról becatwalkingol a lelazult magánszférájába. Lazacsávó a kutya révén megpróbálkozik a jónő kegyeibe férkőzni (vakargat, mennyi idős?), de a jónő megy, amerről jött. Megszaratja a kutyát, de a kakit nem szedi fel, pedig ott a kutyaszarkit, zacsival! Csávó fejcsóvál (ezek a mai kutyás nők), zsebtelefon cserreg, telefont elejt, kutyaszarba lép, kétszer, oszt aszonnya: - Nem hiszem el! Majd harmadszor is: - A jó életbe! Kismamák, állvaszekszelők nézik. Oszt a film szürreál poénja: csávó mezítláb, kezében a cipőjében indul hazafelé. Ezt nem értjük, akkor már inkább az Andalúziai Kutya.

5. Jaspers Sebastian filmetüdje a Gödörről

A Gödör zsír, itt látszik szakértelem, állvány, operatőr, vágómunka. Ahogyan a Gödört látni szeretnénk, ahogyan egy külföldi láttatni tudja: a Gödör talán sosemvolt újkorában. Jelzésképpen felbukkan a lepusztultság is, tisztelet. Talán kissé túlbeszélt, de profi munka.

6. Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium

A mikróterek mindenhol megtalálhatók, hódítsuk vissza a várost. Mindig is szerettem volna kávézni ebben a zugban. Az ötödik - és igen jól sikerült- pályamunka elég sok helyen készült. Ki tudja mindet megnevezni?

Börleszkszerű gyorsítások, játékos ötletek, bár a belvárosi bérház gangos udvarán fallabdázni nyuggerforradalomhoz vezet. Ne játszatok a tűzzel!

7. Nagyunyomi-Sényi Anna és Németh Lilla: Mikszáth Kálmán tér

Zene: LGT, miénk itt a tér, jajistenem. Sztem meg a tér kocsmáinak sörkert része.

Fotók a tér kidekorált kő parkolásgátlóiról, majd kézikamera körbefordul. Bemutatásra kerülnek a helyi kocsmák, Zappa, a nevében Főnixként ujjászületett Tilos az Á (ahoj, Vladimir), Lumen, elvarázsolt Mixart Garden. De nem maradnak ki a bemutatásból az idősebb korosztály kiszolgálását végző üzletek, például a Rendelők. Oszt jól meginterjúvolják az utca emberét, hogy mit is gondol a térről. Multikulti járókelők: kiderül, hogy mindenki elégedett, nem fukarkodnak a pozitív jelzőkkel. Oszt járkáló emberek, kocsi farol az egyirányúból, vége.

Tudtátok, hogy Picinek állítólag évi száz millája van jogdíjakból?

8. Heim Ágoston, Kassai Ricsi, Tóth Hanga: Liszt Ferenc tér

Jó zene, a juppi életérzés adekvát megragadása. Idős néni nyilatkozik, összefirkált padok, drága és trendi kocsmák. Bácsi kimondja a tutit: oázis a hatodik kerületben.

9. Miskolczi Péter és családja: Hősök tere

Itt is előtüremkedik a hatalmas egó: némelyek egyszerűen láttatni akarják önmagukat. Margitsziget, Hősök tere: "Ha a szürkeség beköszöntött, egy hely mindig nyitva áll". A város zajai hatásvadász, drámai felütésekkel: rémülten nézek, mint Schmuck Andor a Laibachra. Oszt oldódik a hangulat és a háttérzene, a nép jól érzi a nemzetünk nagyjai között a Hősök terén. Ferde kameraállások, szubjektum jön-megy, mosolyog. Oszt még egy Tamási Áron idézet és szerencsésen túl vagyunk az egészen.

10. Tóth Balázs: Hősök tere

Itt is a járókelőket zaklatják: "Miért szereti Ön a Hősök terét". Pusztai Péter (járókelő) megválaszolja, nem szereti Kun Béláék csomagolista modifikációit. Az "egy bringás srác" meg sportolni és a haverokért jár idefelé. Oszt narrátor levonja a konklúziót: "egyszóval Budapest leglátogatottabb terét mindenki szereti". Én meg sírok, hogy ez a mutáló hangú narrátor máris a Szent Sablon része, akárcsak a pályázók többsége. Szal ilyeneket még én is tudnék.

No, üssetek, valakinek a hóhéri állást is be kell vállalnia, valamelyik pályázónak meg nyernie kell. Én a városjobbító ötletességre gerjedek, ennélfogva Julis Bálint és Tóbiás Gábor újpalotai parksiratója, valamint a Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium munkája értékelhető számomra. Hosszasan vakartam a húszcentist, megittam a gondolatébresztő sert, végül a feldobott húszforintos és a technikai kivitelezés színvonala döntött: Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium.

Bezzeg a citromdíjon nem tököltem sokat: öncenzúra, ezek szerint mégis van szívem.