A Szabadság téren felállítandó Rohattnémetektehetnekróla, miitsemvoltunkkéremszépen-emlékmű műleírásából:
[A Magyarországot megtestesítő] "Gábriel arkangyal alakja szép és szelíd." Szép és szelíd! Remélem, ezt tudták a deportálást végző csendőrök, a zsidókat lemészárló nyilasok, a bujkálókat feljelentők, a kiszolgáltatók, az utcán hajtott zsidókat köpködők, a zsidó lakásokba települők, a munkaszolgálatosokat az aknamezőkre hajtók, a Radnótit tarkón lövők, a Szerb Antal fejét ásóval szétverők, az aljas horthyk, szálasik, sztójayk, és kiszolgáló talpnyalóik, a wassalbertek, nyirők, az egész hóbelevancos, sírvazsidózós, gyilkos "úri Magyarország" is. Szelídek és szépek voltak ők, mint Gábriel arkangyal, vagy mint a jászapáti fluoreszkáló Hitlerbajszos Miasszonyunk. Szelídek és szépek.
Csak azok a rohadt nácik nem hagyták nekik.
![]() |
| Megszállási Emlékmű, avagy nemzeti önfelmentés Deutschen Besetzung Denkmal |
- Kéremszépen, önök teljesen félre tetszik érteni ezt a szobrot, amit mi itten a Nemzeti Szabadság terére tervezünk - jelentette ki Rétvári Bence, az NKVD.... izé, KDNP alnöke. - Az a madár ottan a fatornyos tornác timpanonján nem a náci birodalmi sas, hanem a Vörös Rébék, már mint varjú, aki tollászkodik. Alatta Pörge Dánielné szül. Sinkó Terézia látható (akit a falu közszája csak Angyalkámnak hívott), amint ezt kiáltja oda az alkalmatlankodó szárnyasnak:
„Kend meg köztünk ne csináljon háborodást, házi bajt...!"
Vörös Rébék alakja a kommunista zsidóságot (tulajdonképpen magát Marxot, a kommunizmus főfő boszorkánymesterét) jelképezi, amely ellen - miután az osztályharcos plutokraták újra és újra bajba sodorták, sőt a kasznárral szomorú kimenetelű testvérháborúba is keveredett - a Magyarország tragikus sorsát szimbolizáló vitéz Pörge Dániel puskájával határozott idegenrendészeti intézkedést foganatosított. Majd csak elrepül a Rudolf Hess madár!
........ Kell ez nekünk, apu?
olvasmány németül tudóknak:
Denkmal der Deutschen Besetzung in Budapest
"Staatskunst ist auch Kunst: Der heilige Volkskörper hat die Augen geschlossen und sich passiv in ewige Unschuld weggebeamt, die Opfer der deutschen Besatzung bleiben abstakt und gesichtslos."
Ungváry Krisztián a komment.hu-n:
Ami a tényeket illeti: Magyarország német megszállása után a német szervek legfőbb gondját nem a tömeges embermentés, hanem a magyar hatóságok fékezhetetlen deportálási dühe okozta. Rudolf Höss, az auschwitzi tábor parancsnoka hiába könyörgött a szállítmányok lassításáért, Budapesten erre rá sem legyintettek. Ernst Kaltenbrunner, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője annyira csodálkozott az ellenállás tökéletes hiányán, hogy ál-ellenálló szervezetet kívánt létrehozni a tényleges antifasiszták lebuktatására. Hain Péter, a magyar politikai rendőrség vezetője azonban megnyugtathatta: erre semmi szükség, mert ha lenne bármilyen ellenzéki tevékenység, akkor azt már régen tudná. Fentiekből adódóan nem létezett tömeges embermentési aktivitás sem. A Budapesten maradt üldözötteket nem kellett sem rejtegetni, sem ellátni, mivel 1944. november végéig nem volt gettósítás, és az érintettek a vagyonuk feléléséből, illetve keresetükből tartották fenn magukat.


.jpg)
.jpg)
.jpg)
Nagyobbik, a szkinhed/NS karám, 2-3 ezer játékos: