Sopron

Sopron (németül Ödenburg, horvátul Šopron, az ókorban latinul Scarbantia) mintegy hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja. „A leghűségesebb város”. 


 A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik. (wiki)

Soproni Szoftveres Szürreál

Sopron

Best of Sopron: tiszteletadás Sopron német lakói előtt, akik már elmagyarosodtak (rosszabb esetben kitelepítették/deportálták őket). Ősi német elnevezések az utcatáblákon a soproni belvárosban, két nyelven. Ilyesmi a budai Várban is elférne, elvégre Buda lakosságának jelentős része (időnként többsége) német volt.

Van egy álmom: a környező országok új nemzeti többsége nem a magyar múlt eltüntetésén fáradozna, ami a hagyományos magyar utcanevek eltüntetésével jár a középkori városrészekben is (általában egy nemzeti hős, aki a magyarok elleni harcban szerzett el nem évülő érdemeket)

Fő tér, Hauptplatz

Mátyás király innét regulázta a sógorokat :)

1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét 8000 aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A várost csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadta a koronát és az elzálogosított területeket. 


1483. február 14. – Mátyás Sopron városát a hozzá tartozó falvakkal együtt három évre fölmenti az egyforintos adó és minden rendkívüli taksa alól. 


 1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból. 
 1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből.(wiki)

Előkapu, Vorderes Tor

Várkerület, Grabenrunde

Valahonnét Ismerős Arc

1529-ben a törökök feldúlták a várost, de nem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassanként a törököktől szabad terület központjává vált. 
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt. 
1605-ben Bocskai hadai dúlták fel Sopront. A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta, az 1705-ös kuruc ostromnak még ellenállt, de egy évvel később Bottyán János bevette a várost. (wiki)

A törökök végül mégiscsak bevették Sopront:

Antalya multikulti konyhával: bebab, hamburger, falafel, dürüm, pizza, grill

1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. (wiki)

Egy barokk ház dekorációja

soproni sikátor osonó árnyakkal

1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe. 


A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.

További Sopronságok: Civitas Pinceszínház és Kocsma + a soproni Lenin körút + Hundajcsikum: Templomkocsma Brennbergbányán + a Páneurópai Piknik emlékműve