Köztéri reklámozás Magyarországon: 600 kép

Megalakult a Reklámmentes Budapest / Ads Free Budapest (NO ADS, NO SHIT), a Clean City Movement Magyar Leágazása. A Facebookon. Takarítsuk ki a reklámmaffia szemetét a városunkból, harcoljunk egy élhető Budapestért! Le a vizuális környezetszennyezéssel, le a reklámzajjal. A közterület a városlakóké és nem kapzsi politikusok és lelkiismeretlen reklámcégek agymosó homokozója.

további képek, özön, 600. Biztosan tudjuk, hogy van betegebb dolog, mint reklámokat fotózni :)

digitális reklámtábla, hájtek agymosás
(Róbert Károly körút)

Az Egyesült Államokban egy ideje már össze-összecsapnak az érvek és ellenérvek a digitális óriásplakátok megjelenése körül. A hatóságok aggályosnak tartják az újfajta közterületi hirdetési felületek elterjedését, mivel villódzó, színes, világító és feltűnő reklámjaik zavart okozhatnak a közlekedésben.

Nekik térkép e táj

köztéri művészet és egy elhagyatott, korszerűtlen reklámhely(ecske)

A Szabó Ervin könyvtár falán: pályázatnak álcázva,
gyermekekkel rajzoltatták meg a reklámot,
oszt a "díjnyertes" műveket kiaggatták a könyvtár oldalára.
Aljasság, gátlástalanság, legalja
(Rottenbiller utca, Publimont AG)

Ezeken vicsorogta a rosszemlékű Demszky, h:
"Világvárost építünk."
Billboard-temető: cég felszívodott, szemét maradt.

A reklámszakma természetesen nem barátja a clean city movementnek, merthogy ez már mozgalom. Hiszen jó pénz van azokból a plakátokból. Általában a reklám hatókörét kurtító kezdeményezések szembetalálják magukat azzal az érveléssel, hogy hát hiszen ez egy művészet, egy köztéri art, egy freskó, na. Amire nyilván van példa, még ma is előfordul, hogy egy-egy kreatív csinál valami kreatívat. De ugyanakkor nehéz volna vállalati esztéta nélkül bizonyítani, hogy a csirkecombot ábrázoló, Csirkecomb 499,- Ft című munka akkorát tesz hozzá a közművelődéshez, ami indokolná a felület volumené. (Tóta Vé a kreatívban)

Táj-kép
köszönetet a köztéri reklámcégeknek,
valamint a náluk hirdetőknél lehet rebegni

Környezetbarát reklámozás,
környezetbarát vizuális környezetszennyezés
(Budapest, Vörösmarty tér)

közutak színes csomagolópapírban

M7-es, magyar táj

" vannak a Földön országok, amelyek nem hajlandóak természeti kincseikből reklámfelületet csinálni."
pl. a Nyugatibb Európa

Pódiumautó, mobil reklám:
Ahonnan a frissesség árad
(szmog és dugó)
(Belváros, V. kerület, Polgármesteri Hivatal előtt)

Megtehetik, tehát megteszik:
UNIQA Biztosító a magyar tájért

Hegyalja út
Nézi bárki ezeket a színes vackokat?

Igyál töményet.
Fogyasszál drogot.
Magyarország vezető drogkereskedője,
a Zwack família akcióban lenget.
Magyarország vezető pálinkaárudája fogyasztásra buzdít.

Üdülési csekk: a Rammstein után szabadon

"Az óriásplakát viszont nem hagyja meg ezt a választási lehetőséget: olyan nincs, hogy nem olvassuk el, mivel szinte rá sem kell néznünk, már dolgozik is agyunkban az idegen anyag, nem tudjuk ignorálni. Pedig valahogy meg kellene akadályozni, hogy a környezetünkhöz hasonlóan az agyunkból is reklámfelületet csináljanak."

Kék ég, zöld fű és tájba harmonizáló óriásplakátok

Eltűnhet a köztéri reklámok tizede
Az ágazati szövetség becslése szerint 3-5 ezer hirdetőfelületet szüntethet meg az a beterjesztett törvényjavaslat, amely felszámolná az autópályák mentén az óriásplakátokat. A törvényjavaslat jóval kevesebbet engedélyezne városi felületekből is - írja a Világgazdaság. Magyarországon mintegy 23 cég foglalkozik kültéri reklámokkal, oszágszerte 50-55 ezer plakátot értékesítenek. A Magyar Reklámszövetség adatai szerint egyébként tavaly 14,34 milliárd forint jutott közterületi hirdetésekre, ami 30 százalékos csökkenés 2008-hoz képest.

Eltávolítanák az óriásplakátokat az utak mellől

Fellegi javaslata határozottan megrostálná az utak mentén felállított reklámtáblákat, ezek ugyanis, szól az indoklás, elterelhetik az autósok figyelmét és balesetveszélyes helyzeteket okozhatnak. A módosítás megtiltja a láthatóságot akadályozó, a közlekedés biztonságát veszélyeztető jelzések, berendezések elhelyezését a közutakon, a közút mellett és felett, például a villany- és telefonoszlopokon.

A törvényjavaslat szerint ez alól a benzinkutak cégjelzései, árakat jelző táblái, vagy az 50-100 méteren kívül elhelyezett, legfeljebb 4 négyzetméterfelületű táblák jelentik. Mindezek alapján az óriásplakátok eltűnhetnek az utak, autópályák mellől.

Reklámtáblákat és más berendezéseket a jövőben így kizárólag a közútkezelő hozzájárulásával lehetne elhelyezni. Ellenkező esetben az útkezelő a táblát a tulajdonos költségére eltávolíttatja. A rendelkezés hat hónapos türelmi időt hagyna a tilalomba ütköző reklámhordozók felszámolására. Ezután a közlekedési hatóság – akár ismételten is – 500 ezer forintos bírságot szabhat ki annak az ingatlannak a tulajdonosára, amelynek területén a tábla áll. (index)

Bukolikus 

Bőrbútorok festése, javítása évek óta,
életvitelszerűen a BAH csomópontnál
0620-9-218-055
kevesebb parkolóhely, kevesebb ingázó úrvezető :)

Budapesti út, takarítás után

Lehajtó az Auchanhoz (Dunakeszi)

Láp és vizuális környezetszennyezés
(Auchan, Dunakeszi)

Korrupció és láp
az illegális reklám propagandafelületként való hasznosítása
(Auchan, Dunakeszi)

Tájkertészet

Mára megszokottá vált, hogy a világ nagyvárosait elborítják a reklámok: falragaszok, aszfaltfestések, óriásplakátok, digitalis hirdetőtáblák. A londoni Picadilly Circus és a New York-i Times Square kifejezetten saját hírnevét építi azzal, hogy minden négyzetméterüket ellepik a hirdetések. Van, ahol épp ellenkezőleg csinálják: Brazília legnépesebb városában, São Paulóban 2007. január elsejével betiltották a köztéri hirdetéseket – mind egy szálig.

Se citylight, se óriásplakát, nincs hirdetés a metrón, a buszon, a villanyoszlopra ragasztva – még a szórólapozást is betiltották. Újraszabályozták az üzletek cégtábláinak méretét is, a minimalizmus jegyében (az üzletfrontokon tízméterenként maximum 1,5 méteres hirdetést lehet elhelyezni) – még az olyan nemzetközi gigászoknak is el kellett tüntetniük nagyméretű logóikat, mint a Shell vagy a McDonalds. São Paulo jobboldali polgármestere, az azóta egyszer már újra is választott Gilberto Kassab a radikális lépést a szennyezés elleni küzdelemmel indokolta, a radikális szabályozást pedig anyagi indokokkal. „Egy 11 milliós városban nehéz elegendő emberi és anyagi erőforrást találni annak eldöntéséhez, mi legális és mi nem – így úgy döntöttünk, mindennek mennie kell” – jelentette ki egy alkalommal.
A hirdetők és a reklámügynökségek természetesen kíméletlen harcot indítottak a „Cidade Limpa”, Tiszta Város névre keresztelt rendelet ellen ellen. A brazil hirdetési piac szakmai szervezete, a ráadásul São Paulóban székelő ABA „irreálisnak és fasisztának” nevezte Kassab intézkedését, amely számításai szerint 133 millió dolláros bevételcsökkenéshez vezetett. A városi kültéri hirdetők húszezer állás megszűnésével számoltak. A városi tanács egyetlen, a rendeletre nemmel szavazó tagja, az egyébként hirdetési igazgatóként dolgozó Dalton Silvano kifejezetten attól tartott: a város csúnyább hellyé válik a hirdetések eltűnésével.
Két éven belül, 2009 második felére a városban 15 ezer hirdetőtáblát távolítottak el, 1600 feliratot és 1300 fém cégtáblát cseréltek ki. A jósolt következmények csak részben váltak valóra. A hirdetőipar, amelyet 2007 elején mindenki temetett, átalakult és újjászületett: a hirdetők az eddig köztéri reklámokra költött pénzt új felületekre akarják költeni, így lendületet kaptak az épületbelsőben vagy tömegközlekedési eszközökön futó digitális reklámok, illetve az internetes hirdetések. Lalai Luna, a digitális és szociális médiára fókuszáló Remix ügynökség társalapítója a törvény életbelépése után három évvel a Financial Times-nak kijelentette: az intézkedés kifejezetten segítette a fiatal, kísérletező kedvű fiatalokat, és új lendületet adott a szociális médiának is.

A város utcaképe összehasonlíthatatlanul megváltozott a három évvel ezelőttihez képest: új életre kelt a város századfordulós építészete. Olyan art-deco, naoklasszicista, szecessziós épületrészletek kerültek elő a feledés homályából, amelyekről gyakran évtizedekig elvonta a figyelmet egy-egy, rájuk a közelükbe aggatott hirdetés. Számos eltávolított hirdetés helyén újrafestették a falakat, így az intézkedés részben pozitív következményekkel járt – de az is előfordult, hogy csak a neonfeliratot vagy az aktuális plakátot távolították el, a csúf vastraverzek pedig a házakon maradtak. Tény az is, hogy az intézkedés számos, mára történelminek értékesnek ítélhető hirdetést, cégfeliratot pusztulásra ítélt.

A város egyelőre nem tervez enyhíteni a rendeleten, sőt, felmerült, hogy a repülőgépekkel megjeleníthető hirdetés-zászlókat is betiltják – ezt azonban a bíróság elmeszelte azzal, hogy a São Paulo feletti légtérről csak a szövetségi kormány rendelkezhet. (hg.hu)