Keresztespók, Nuctenea genus

Nemzeti póknapot tartunk, pókásszon velünk.

Jöjjön a hazai nagyragadozó, a keresztespók. A képek a Megyeri hídon készültek, arrafelé is hemzsegnek ezek az alattomos éjszakai gyilkosok. Láthatatlan hálójuk segedelmével elkapják balfasz áldozatukat, oszt folyósítják a belső szerveiket és megeszik, nyami. Rosszabbak a politikusoknál. Viszont szebbek.

Hali, igen ezek keresztespókok, méghozzá főleg "kéreg-keresztespókok", Nuctenea genusz.
Köszönjük az aprópók segítségét, gyüjjön a kopipészt blogolás.

A keresztespók harapása egyáltalán nem olyan veszélyes, mint a híre. Az embernél esetleg bőrpírt és helyi duzzadást okoz. A pókok a hálókészítés valóságos művészei. A szövőmirigyeikben végtelenül hosszú, finom, rugalmas és viszonylag szilárd fonalat termelnek, amellyel velük született szabályok alapján készítenek hálót a zsákmány megfogására. A frissen kelt kis pókok már az első napokban kis hálókat szőnek, amelyek az anyáéhoz hasonlók. A keresztespókok kerek hálókban élnek, amelyeket levelek vagy növények közé építenek. A hálóépítés mindig ugyanúgy zajlik, elõször a háló keretét és a küllõszálakat készítik el, melyekhez azután a ragacsos szálból álló ún. fogóspirált építik hozzá. (server-berzer)

A pókok (Araneae) a pókszabásúak osztályának egyik rendje. Két testrésszel, nyolc lábbal, csáprágóval rendelkező, ragadozó életmódot folytató ízeltlábúak. 3 alrend, 111 család és mintegy 40 000 faj tartozik közéjük.
Minden pók termel pókhálóselymet, egy vékony, erős proteinszármazékot, amit (a legtöbb esetben) a hasuk végében lévő mirigyek termelnek, választanak ki. Sok fajuk használja ezt fel arra, hogy zsákmányát elejtse. Ennek ellenére több faj háló nélkül vadászik. A selymet felhasználják még közlekedésre, fészekkészítésre, sperma tárolására és az áldozat becsomagolására. (wiki)

egy szépséges rés-keresztespók (Nuctenea umbratica)

Az Uloboridae és a Holarchaeidae családba tartozó fajokat leszámítva (ez kb. 350 faj) mérget termelnek, amelyet vadászatkor és önvédelemkor alkalmaznak. Mindössze 200 faj ismert, melynek mérge az ember egészségére is veszélyes lehet. A nagyobb méretű pókok marása fájdalmas, de maradandó károsodást nem okoz.
A pókok a világnak minden részén előfordulnak. 1973-ban a Skylab személyzete 2 pókot vitt fel az űrbe, hogy azok hálószövési technikáját vizsgálják súlytalansági állapotban.
Szőrözött testüket és hosszú lábaikkal félelmet és csodálatot is keltenek. Egy rovarhoz hasonlóan a póknak is ízelt lábai, valamint kemény testpáncélja van. (wiki)

nem tekinti az embert zsákmányállatnak, de ne piszkáld, mert önvédelemből mar

Az emésztés külső és belső is lehet. A legtöbb pók rendelkezik erős emésztőnedvvel, amelyet az elkábított zsákmányba fecskendez. Ez az erős váladék feloldja a préda szövetállományát. Ezek után a pók egyszerűen kiszívja az elfolyósodott szerveket. A legerősebb emésztőnedvvel rendelkező fajok nem csak a lágy szöveteket képesek feloldani. A pókok csupán folyékony halmazállapotú táplálékot vesznek fel. Sok pók selyembe bugyolálja az elfogott élőlényt, ezzel időlegesen elraktározza, hogy majd egy későbbi időpontban elfogyaszthassa azt. Továbbá képesek saját selymük elfogyasztására is. (wiki)

keresztes vitéz

lizergsav-dietilamid Isten agyában

szépséges szörnyeteg

A rovaroktól eltérően három helyett mindössze két testtájjal rendelkeznek. Egy egyesült fej-törzs résszel, amit fejtornak vagy proszómának (cephalothorax) neveznek, és egy hassal, azaz opisztoszómával. A természetben azonban erre is akad kivétel, a bérgyilkos pókok személyében, amelyeknek a fejtor részük látszólag teljesen elkülönül két önálló egységre. Néhány primitívebb fajtól eltekintve (Liphistiidae család) a hasuk kívülről nem szegmentált. (wiki)

textilipari szakmunkás: hálója erősebb az acélnál

Ariadné az egyetlen görög istennő, melyről tudni, hogy a kelta gallok követték. Neve az arachnid szóból származik. Ariadné fonta az univerzumot a sötétségből, ahogy a pók fonja a hálóját. Összekapcsolják a pókhálójával, kénnel, cérnával és a fonállal.

Védelem, mágia, megtestesülés, idő

4 db szővőmirigy

A fonószemölcsöket leszámítva a hasi rész nem tartalmaz egyéb függeléket.

A fonószemölcsök egytől négy (általában három) egységből felépülő mozgatható nyúlványok, számuk 2 és 8 között változik. A fonószemölcsökön különböző szövőcsévék találhatók, melyek a szövőmirigyek által termelt fehérjeváladékot keverik össze. A keverék összeállítása határozza meg a pókfonal fizikai tulajdonságait. A kerekhálós pókok (Araneoidea) képesek ragadós fonalak előállítására is. Ide tartoznak az általunk is jól ismert keresztespókok, törpepókok és vitorláspókok is. Egyes keresztespókok a tipikus kerekháló helyett egy fonálon ragadós labdacsot lengetnek, lasszóként használva fogják el a kiszemelt zsákmányt. (wiki)

csendben alászáll arcodra

A pókok nyílt keringési rendszerrel rendelkeznek, és nincsen igazi vérük, sem pedig igazi ereik, amiben az keringhetne. Ehelyett hemolimfával rendelkeznek, ami artériákon keresztül áramlik a szerveiket körülölelő szinuszokba, a szív pumpafunkciójának köszönhetően.

A pókokban az evolúció során kétféle, anatómiailag különböző légzőrendszer alakult ki. Egyes fajok csak redős tüdővel, míg mások tracheával, esetleg mindkettővel rendelkeznek. A Mygalomorph és a Mesothelae család tagjai két pár hemolimfával töltött redős tüdővel végzik a légcserét. A redős tüdő össze sem hasonlítható az igazi, emberi tüdővel. A szervből járatok vezetnek az elülső hasfalon lévő nyílásokhoz, amelyeken keresztül megtörténik a légcsere, majd később a szöveteknél a gázcsere. A trachea, azaz légcsőrendszer révén az oxigén közvetlenül a hemolimfába, vagy pedig a szövetekbe diffundál.

a potenciális pókkaja sütkérezés közben

a potroh mintázata

Sok hivatkozás ismert a pókoknak a folklórban és a szimbólumok között betöltött szerepéről. A pók, mint a hálóban ülő vadász a nyugalmat, mérgének hála pedig a bajt, a rosszakaratot, és a halált is szimbolizálja. Azzal pedig, hogy a zsákmányát selyemben elraktározza, a birtoklási vágyat testesíti meg.

A görög mitológia a pókok megteremtését Athénének tulajdonítja. A szövés-fonás istennője a vele szövőversenyre kiálló halandó lányt, Arakhnét, és annak minden utódját változtatta pókká, mint azt Ovidius Átváltozásaiban [1] olvashatjuk.

A fantasy és horror műfajában gyakran szerepelnek óriás termetű pókok, mint szörnyetegek. Legnevezetesebbek ezek közül A Gyűrűk Ura Banyapókja és a Harry Potter könyvekben szereplő Aragog.

vedlett páncél, üres héj, kutikula,

A fejlődésük három szakaszból tevődik össze:

embrió,

lárva,

nimfa-imágó

A póktojás megtermékenyülése, és a nimfa-imágó alak kialakulása közötti stádiumot tekintik az embrionális szakasznak. Amikor a pók belép a lárva állapotba, egyre inkább elkezd majd egy kifejlett egyedre hasonlítani. Kezdetben több átalakuláson, vedlésen megy keresztül, és addig a tojásban lévő tartalékokon él. Néhány vedlés után a testének szövetei megkezdik a differenciálódást. Nemsokára minden szervrendszere kialakul, egy új pók születik, amely elérte a nimfa-imágó stádiumot. (wiki)

szővőmirigy

szőrős lábak

Minden pók nyolc lábbal rendelkezik, habár néhány hangyautánzó az első párt az antenna imitálására használja. Szemük egyszerű, nem összetett lencséből áll, ezért a legtöbbjük csak a sötét/világos átmenetet képes megkülönböztetni.

Tapogatóval is megáldotta őket a természet, amely a táplálék elfogyasztásában segíti őket. Ez több fajnál is módosuláson esik át, és az így a kialakuló faj specifikus szerv a párzásban is fontos szerepet tölt be. Mivel nem rendelkeznek antennával, az ingerek felvételére a lábaikon lévő sörtéket használják. Ezek az ingerek lehetnek hangok, rezgések, és a légmozgásból adódó apró nyomásingadozások is.

A pókok nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy az elejtett zsákmányt megrágják. Ehelyett, mint a legtöbb pókszabású élőlény, a préda elfolyósított belső részét szívják ki. Képesek elfogyasztani a saját selymüket is.

A legtöbb pók csupán egy évig él, de néhány két vagy akár több évet is áttelelhet. Nem véletlen, hogy ősszel jelenik meg a legtöbb pók a lakásban, ugyanis meleg helyet keresnek az átteleléshez. A madárpókok esetében elfogadott tény, hogy megközelítőleg 12 évig is élhetnek.

A pókok tojások útján szaporodnak, amiket selyembe csomagolnak. Ezeket nevezzük kokonnak. A párzás előtt a hímek udvarolnak, táncot adnak elő a nősténynek. Ezzel a hím elárulja a nősténynek, hogy fajtárs, nem pedig préda, így az a közelébe férkőzhet. Ha a nőstény megérti a jelzéseket, és megtörténik a párzás, akkor a hímnek utána (a legtöbb esetben) gyorsan kell távoznia, mert a nőstény ragadozó viselkedése visszatér.

A sperma átadása a nősténynek indirekt úton történik. Ha a hím kész a párzásra, akkor egy tasakot sző, amelybe a spermáját helyezi. Ezek után a tapogatóját belemeríti, és a kapilláris hatásnak köszönhetően szinte felpipettázza azt. A párzás során a hím pók beilleszti a tapogatóját (egyet, vagy mindkettőt) a nőstény ivarnyílásába, az epigynumba. A folyadékot a tapogató szinuszainak változtatásával fecskendezi ki. A nőstény a spermát egy testüregben eltárolja, és csak a tojásrakás idején használja azt fel, amikor is kapcsolatba kerülnek a hím spermájával, és megtermékenyülnek.

A Tidarren nemzetség tagjainál különös viselkedés figyelhető meg. A hím, kifejlődés előtt amputálja egyik tapogatóját, és a felnőtt létbe csak egy tapogatóval lép be. Az ide sorolható hím pókok testtömegének 20%-át a tapogató adja. Ez a tömegmennyiség korlátozza őket a gyors mozgásban. De miután a hím eltávolítja az egyik tapogatót, sokkal gyorsabban bír közlekedni. Az egyik ilyen, Jemenben élő faj meglévő tapogatóját maga a nőstény töri le: az körülbelül négy óra hosszáig hozzátapad a nőstény epigynumához, így a megtermékenyülés megtörténik. A hímet a nőstény felfalja. (wiki)

szemtől szembe, nyolcszemezve

A legtöbb esetben nyolc szemmel rendelkeznek, amelyek jellegzetes elhelyezkedési mintázata a fajok azonosításában is jelentős. A Haplogynae családba tartozók hat, a Tetrablemma családba sorolhatók négy, míg a Caponiidae tagjai csak kettővel rendelkeznek. Néha az egyik pár szem sokkal fejlettebb, mint a többi, de az is előfordul, hogy nem is rendelkeznek látószervvel, mint a barlanglakó fajok. Néhány család vadászó pókjai, mint az ugrópókok és a farkaspókok azonban kitűnő látással rendelkeznek. Az ugrópókok még a színeket is képesek megkülönböztetni. (wiki)

Kapcsolódó póktémák: színészpók, a hálótlan senkiházi (Salticus scenicus) + darázspók és egy szomorú sorsú sáska + egy szomorú sorsú pincebogár

Ide meg ne kattintsál, mert rosszakat fogsz álmodni: Tevepók. Ugye, megmondtam előre.