Meztelen csigák: foltos- és spanyolcsiga

- Hogy halt meg a csiga?
- Belenézett a konnektorba.

Ma a punciról csórécsigákról lesz szómenés. Csórécsiga, csupasz csiga, pucér csiga, meztelen csiga, házatlan csiga, spanyol csiga. Utóbbi importállat, a virágkereskedelem collateral damage-e, egyben a magyar sajtó egyik kedvence, a biológiai apokalipszis egyik tótemállata. Nedves év, szeretik a csórécsigák.

Alászálltunk a setét mélybe, ahol ezek a növénypusztító nyálkás fenevadak napközben meglapulnak, hogy aztán naplemente után működésbe hozzák reszelőszerű nyelvüket. Nyami, nyami, tekintse meg a képeinket.


A foltos szántóföldi meztelencsiga (Deroceras reticulatum)

A csiga középnagy, hossza kinyújtózkodva 3-5, kivételesen 6 cm. A test színe a halvány krémszínűtől a palaszürkéig terjedhet, és rendszerint sötét foltokkal sűrűn mintázott (a foltnélküli egyszínű példányok könnyen összetéveszthetők a nálunk nagyon ritka D. agreste-vel). A talp halvány, az állat nyálkája színtelen vagy fehér. Élőhelye: mezőgazdasági területek, kertek és rétek. Sok növény jelentős kártevője. Hazánkban ez a leggyakoribb házatlancsiga faj.

A házatlancsigák (csupasz- vagy meztelencsigák) nedvességkedvelő, fénykerülő állatok. Hímnősek, azaz minden egyes egyed képes tojásrakásra. Tojásprodukciójuk 50-600 db, fajtól és élettartamtól függően. Élettartamuk 1-3 év. Hazánkban 26 fajtája él, amiből 10 tekinthető kártevőnek (Forrás: mezohir.hu).

A spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) a tüdős csigák rendjébe tartozó csigafaj. A "kágyi".

A spanyol csiga az Ibériai-félszigetről származik, az 1990-es évek elejére északon elérte Skandináviát, keleten Ausztriát. Gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete változata létezik, oldalán gyakran sötét oldalsáv húzódik. Talpa fehéres, nyálkája színtelen. A szúrós, büdös növényeken kívül minden zöldet lerágnak, ráadásul májustól egészen a fagy beálltáig pusztítanak.

Spanyolcsigákat riasztó növény a begónia, a feketeribizli, a paradicsom, de becserkészhetjük sörcsapdával is. Hatásos lehet a vízelvonó szerek – só, mész – használata. De a csiga besózása állatkínzás és környezetszennyezés. Létezik biológiai fegyver is, az Indonéziában tojástermelésre kinevelt "indiai" futókacsa, ami megeszi a spanyolcsigát (a hazai baromfik nem szeretik, talán nehezen tudják lenyelni, esetleg rossz az íze) Nyugat-Európában sok ilyen kacsát tartanak, és bérbe adják a csiga elleni védekezésre. Hazánkban honos természetes ellenségei a béka, a gyík, a fogoly, a fácán, a vakond, a sün.

Élhetünk a biológiai védekezés nyújtotta lehetőségekkel is. Kíméljük a házatlan csigákat pusztító állatokat, pl.:

- futóbogarak, elsősorban futrinkafélék,
- bábrablók, barna- és zöldvarangy, ásóbéka, tarajos gőte és lábatlan gyík,
- természetes ellenség lehet a fogoly, fácán és a vakondok is.

A kémiai védekezés a csigaölő szerek alkalmazását jelenti. Szántóföldi és kertészeti kultúrákban (palántaágyban és üvegházban) zöldségfélék, dísznövények védelmére, gyakran használt módszer ez a fajta védekezés. (wiki)

További velünk élő csodák: májusi cserebogár + a legnagyobb: szarvasbogár + magyar ganajtúró, a szkarabeusz + lilában minden, a levendula + orbáncfű, csodafű + szúnyoglárvák + Vakond, a kiskertész és ragadozó + éticsiga + makróvilág + galambok (videó) + darazsak (videó) + a Keret patkányának szomorú vége + dolmányos varjú (kukarabló))) + sün videó (élet a halál után) + szitakötő + rakparti patkányok (árvíz, 2005) + kecskék

videó, alapmű, Gerald Durrell, Családom és egyéb állatfajták, 5.20 magasságában izgalmak