Programajánló vasárnapra: Korai Ütősök Budapesten a Valyo- város és folyó csoport buliján, ingyé

Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes! Ingyenes!

SZEREZZÜK VISSZA A FOLYÓPARTOT!
GET BACK THE RIVER!

A Duna a budapestieké! Nemet a bűzös-zajos autóútra!

8:30pm
Helyszín: Lánchíd pesti hídfőjénél az M.T.A. alatti résznél
Kezdés: Korai Ütősök, 20:30
utána, Dj. Ritmo, a Korai's Banditos-ból éjfélig rakja a bakelit lemezeket 
INGYENES!!!:)))
https://www.facebook.com/events/215660291920898/

Augusztus 11, vasárnap


12:00 - 14:00 Gyerekprogram
homokvár építés és rombolás

14:00 - 16:00 közös lampionkészítés a Partra

18:00 Tengó Bajnokság

20:30 Korai Ütősök
a Korai Öröm zenekar tagjainak ütős formációja

21:30 DJ Ritmo (Korai's Banditos)

a szervezők errefelé: VaLyo, Város és Folyó

About
Szeretnénk, ha az emberek tudnák használni a Dunát. Ha a város egy kapcsolódási pont lenne a vízhez, a természethez, ha az itt élők magukénak éreznék városukat és folyójukat, ha rákerülne az itt élők mentális térképére a Duna.

Description
Szeretnénk felülírni azt az képet, ami jelenleg a budapesti Duna-parton látható. Szeretnénk, ha az emberek tudnák használni a Dunát. Ha a Duna-part egy kapcsolódási pont lenne a vízhez, a természethez, ha az itt élők magukénak éreznék városukat és folyójukat, ha rákerülne az itt élők mentális térképére a Duna.
Habár ezt az igényt már sokan megfogalmazták, de vagy nem vették figyelembe az autóval munkába járók érdekeit, vagy nagyon költséges terveket eszeltek ki a probléma megoldására (pl: autóforgalom víz alá terelése). Hisszük, hogy a munkába járók érdekeit szem előtt tartva, olcsó eszközökkel létrehozható jobb kapcsolat a Dunával. Miért ne lehetne kis forgalmú időszakokban (pl: nyári hétvégéken, ünnepnapokon) rendszeresen megnyitni a rakpartot a városban élők előtt?

City and river, civer (en)
Sehir ve nehir, hirhir (tr)

Vécsi "Tibióta" Tibi a Korai Örömből, az I. Dunai Kacsakődobó és Fahal Horgász Grand Prix győztese

Szarvas Gábor meztelen jánykával

Lám, a nemzet érdekében végzett kemény munka elnyeri méltó jutalmát.

Szarvas Gábor szobra az Akadémia előtt. Erősen korhatáros. Sztem simán lenyomja Bellini elélvezős Szent Terézét. Bár az is igaz, hogy egy ilyen se keze-se lába úr kevés veszedelemmel bír a serdülő szűzre, pláné, hogy a büsztre és alapzatra lelkesen feltekeredő pucér kiscsaj kemény fémből van.

SZARVAS GÁBOR nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője (szül. Adán 1832. márc.22., megh. Budapesten 1895. okt. 12.). A szabadságharc idején nemzetőrnek jelentkezett, de fiatal kora miatt nem vették be. Ezután a bencés rendbe lépett, de 1852-ben érettségi után otthagyta a rendet és jogász lett, tanulmányait azonban betegsége miatt abba kellett hagynia.1858-ban tanár Egerben, 1860-ban Baján, 1861-től 1869-ig Pozsonyban, közben letette a tanári vizsgát. 1869-től 1881-ig Pesten gimn. tanár, 1879-től súlyos szembaj támadta meg.

Már 1858-ban megjelentek tárcái a Hölgyfutárban, a Bajai Közlönyben és az Aldunai Lapokban közölt humoros írásokat Pap Rika álnéven. Az utóbbinak egy ideig társszerkesztője is volt. Országos hírnévre nyelvészeti munkásságával tett szert. Az MTA a m. nyelv kutatását és művelését szolgáló folyóirat létesítésével bízta meg. Így indult meg 1872-ben a Magyar Nyelvőr, amelyben küzdött a magyartalan szóalkotások ellen, és kiváló etimológiai cikkeket írt. Az új folyóirat köré csoportosította a magyar nyelvtudomány legtehetségesebb munkásai (Simonyi Zsigmond, Szinnyei József, Munkácsi Bernát stb.).

Tagja volt a helsingforsi (helsinki) finn-ugor társaságnak. A m. Nyelvművelés egyik kiváló munkása volt. Állást foglalt az erőszakos nyelvújítás és az idegenszerű fordulatok ellen. Kutatásai során tisztázta a nyelvújítás határait. Budenz Józseffel és Szilády Áronnal szerk. a Nyelvemléktár I - III. kötetét (Bp., 1874 - 75). A magyar igeidők című munkájával (1872) akadémiai jutalmat nyert. Simonyi Zsigmonddal együtt szerkesztette a Magyar Nyelvtörténeti Szótárat. Eredményes munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagjává választották. 1879-ben súlyos szembetegség támadta meg, látását teljesen elvesztette, 1881-ben nyugalomba vonult.

F. m. Magyartalanságok (Pest, 1867); A magyar igeidők (Pest, 1872); A magyar nyelvújításról (Bp., 1875); Magyar nyelvtörténeti szótár (IIII., Bp., 1890 - 93. Simonyi Zsigmonddal együtt, az MTA nagyjutalmát nyerte).