2005-ös képek a romokról
Made with Slideshow Embed Tool
Helyajánló - Rácz-kert
Menekülési útvonal azoknak, akik a forró nyári éjszakákon üldögélni, szerelmet vallani, beszélgetni akarnak, és kevésbé táncolni. A fülledt város közepén, a Tabán fái alatt található Rácz egyébként már háromszor zárt be véglegesen, és idén nyáron harmadszor nyitott ki újra, mégis.
Csakhogy ez tényleg az utolsó szezon. Aki most kihagyja, az soha meg nem tudja majd, hogy a város másik fele hova járt el nyaranta, amikor hiába hívta a telefonon, mert nem volt otthon heteken át egy este sem. Ja, és itt lehet hallani a legjobb pletykákat is.
A Rácz-kert egy afféle alacsony költségvetésű intézmény: fehér kavicsokon álló zöld faasztalokhoz ülhetünk le - a természetesen szintén zöld faszékekre, melyeket az ügyes tulajdonosok feltehetőleg egy egykori SZOT-üdülő bútorárverésén vehettek bagóért. A kertben két pult található, melyeknél üdítőitalokhoz lehet hozzájutni, és itt kapható a híres "Rácz zsíros deszka", mely a tömör hagymaborításon kívül a méretével is feltűnést kelt, és ha a hírek igazak, akkor a magyarországi disznózsírpiac jelentős tényezője, aki felvásárlási ereje révén még az árakat is befolyásolni tudja. Ha jól megy az üzlet, örülnek a disznótenyésztők, de hamar megérzik majd, ha végleg bezár a Rácz. Félretéve a tréfát: ha valaki ettől nem lakik jól, akkor keresse fel étkezési tanácsadóját. Az asztalokhoz nem jönnek ki felszolgálni - ami annál is praktikusabb, mivel gyakorta szinte képtelenség megmozdulni a sok álló és ülő embertől. Még kerékpárból is számos tucat szokott parkolni a bejáratnál, nem is beszélve az autókról.
A városi fiatalok abban kétségtelenül hasonlítanak a vidéki fiatalokhoz, hogy szeretik a zöldet. Most kivételesen nem a Zöld Pardonra gondolok, mely egy hídnyival délebbre található szintén a budai oldalon, hanem az élő növényzetre, mely leggyakrabban fák, fű és bokrok formáját ölti. Erre haraptak rá vagy öt éve az ide járó, és még mindig rajta vannak - főleg hétvégenként, de estéről estére hétköznap is százasával verődnek itt össze a jó külsejű diákok és frissen végzettek, hogy egymás társaságát élvezzék. Erre annál is több lehetőségük van itt, mivel gyakori az olyan tumultus, melyben test test mellett állva hörpölik hűs söreiket az idősebbek, a Theodorát a fiatalabbak, a leülés lehetőségének legcsekélyebb esélye nélkül.
Árfekvésében egyébként még mindig az egyik legjobb intézmény. Éppen csak annyit tesznek rá az italokra, hogy vendéglátó-ipari egységben érezzük magunkat, de egy ezres bőven elég egy estére - már legalábbis akkor, ha nem a különösen ártalmas rövid italokat fogyasztjuk, melyet egyébként kevesen tesznek. Itt csak ritkán látni akár csak közepesen spicces vendéget is. Itt inkább a csevely, az folyik, nem a brandy. Ide egyébként azok járnak, akik nem szeretik az olcsó dezodoroktól bűzlő diszkókat, és nem szeretik azokat a szórakozóhelyeket sem, melyekben semmi más nem történik, mint hogy mindenki igyekszik minél látványosabbá tenni, mennyire jól is megy neki. Ide nem kell a legdrágább ruhában jönni - de hogy trendi legyen, az természetesen követelmény. Az azonban csak rajtad múlik, hogy milyen trendet követsz.
Hogy lehet ide eljutni? A hetes busszal a Rudas fürdőig, vagy a hetvennyolcassal a tabáni Aranyszarvas vendéglőig kell elmenni. De megáll a környéken néhány villamos is, a tizennyolcas és a tizenkilences feltétlenül. Sőt, a Duna-parton álló Platántól gyalog is át lehet sétálni ide. A Rácz-kert tehát az Erzsébet híd budai hídfőjénél található, ott, ahol az éjszakai hetvennyolcas is megáll. Ha pedig valaki jobban szétnéz a környéken, akkor a fák alatt két nagy vasbeton tömbre bukkan majd, melyek egykor a berlini fal részei voltak, ma pedig itt állnak örök emlékül. (frissítés 2008: már eltűntek a faldarabok)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése