Csepeli Duna (Soroksári-Duna-ág)

Hódok (Valyo plakát a Belvárosban)

Állítólag megjelentek a hódok. Persze, ha beépül a környék, akkor annyi nekik. Mondom, hódok.

A négy csepeli kiemelt fejlesztési terület egyikén, a röviden csak RSD-ként emlegetett Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág csepeli szakaszának déli részén megjelentek a fejlődés csírái. Ezt nem csupán a közműhelyzet javulása eredményezte, hanem az RSD természeti értékeinek felerősödése is. (csepel-sziget.hu) összes kép

a Soroksári-Duna-ág tavasszal

Csepeli Duna-ág

horgásztanya

HÓDNYOMOK BUDAPEST HATÁRÁBAN 


A sikeresen visszatelepített faj már a főváros szomszédságában is megjelent: legalább egy hód a Soroksári-Dunán időzik november óta. 


 Czabán Dávid véleménye szerint kialakult egy territórium a területen, ahová tavaly nyáron érkezhetett az állat (a hódok ugyanis nyáron vándorolnak). Ezután letelepedett a hód, és itt töltötte a telet. „Télen nincs nagy zavarás, merthogy ilyenkor a nyaraló-tulajdonosok, horgászok nincsenek kint a területen. Az M0-ás jelent valamekkora zavarást, de ez úgy tűnik, nem baj neki. Tudunk róla, hogy Ausztriában is élnek hódok autópálya-felüljárók mellett. Kérdés, hogy tavasszal, illetve nyáron, amikor elindul az evezés, megjönnek a horgászok, mennyire fog ez gondot jelenteni neki. A szigetek között vannak olyan ágak, ahol nem nagyon szokott ember közlekedni, talán néha kenusok, kajakosok. A Soroksári-Dunaág elég hosszú, úgyhogy ha valamiért ez a szakasz nem jó neki, akkor arrébb megy” – mondta el a biológus.

a néhai Ferencvárosi kikötő

 „A hódok jól tűrik a szennyezést, de egyébként is most már tisztul ezen a környéken a víz, a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzembe helyezése nyomán. Az autók zaja nem zavarja őket, azt most láttuk. A terület jó a hódnak, fa bőven van elég, téli és nyári tápláléka egyaránt bőven van.” A hódok általában a víz közelében maradnak: Czabán Dávid kimutatta a szakdolgozatában (amely a Greenfo szakdolgozat-adatbázisában is elérhető), hogy a parttól tíz méteres távolságig található a megrágott fák kilencven százaléka. Emiatt nem lehet nekik nagy probléma, hogy kicsit távolabb sok ház van. „Az még lehet egy veszély, hogy halászhálóba akad, de úgy tudom, hogy ilyeneket nem nagyon szoktak kirakni a környéken; itt horgászat van inkább, halászat nem nagyon zajlik” – fejezte be a kockázatelemzést a Múzeum munkatársa. (greenfo)

soroksári/ráckevei Duna-ág

a Ráckevei (Soroksári)-Dunaágban az idők során 8-10 millió köbméternyi iszap ülepedett le. E hatalmas mennyiség kiemelése évtizedekig tartó -igen költséges- program keretében történhet meg.

építési terület, itt nem él hód

Gubacsi híd

(Ráckevei) Soroksári-Duna-ág

Nagyobb térképre váltás

Az európai hód kanadai rokonával ellentétben nem épít hódvárakat és gátakat is csak ritkán emel, vackát inkább a partfalban ássa ki. Az akár tizenegy méteres hosszúságot is elérő folyosórendszer bejárata a vízből nyílik. A lakóüreg átmérője 50–80 centiméteres, itt 5–8 állat (egy szülőpár, a tavalyi és az idei alom) él. A család kisebb állandó territóriumot tart fenn a vízpart mentén, melynek határait szagjelzésekkel jelölik ki. Vándorlásra táplálékszűke esetén kerülhet sor. A faj kizárólag növényi eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget és leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágásra metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szükség van. (wiki)

 kapcsolódó: a néhai Nagyvásártelep