A Bombázások Áldozatainak Emlékműve

A háború a történelemnek az a leckéje, amit az emberek mindig hajlamosak elfelejteni.

Benito Mussolini, szakértő

Elfeledett emlékműveink: A Bombázások Áldozatainak Emlékműve, a magyar Guernica.
Festung Budapest konyec.

"A II. világháborúban összesen 1024 magyar települést bombáztak legalább egyszer az amerikai, brit vagy szovjet gépek. Az amerikaiak és britek Budapestet 37-szer, Győrt 21-szer, Szombathelyet 16-szor, Szolnokot 13-szor, Debrecent és Szegedet 9-szer szőnyegbombázták. A meglehetősen pontos adatokra támaszkodó számítások szerint a 15. AAF bombázói 26 422 tonna bombát dobtak le Magyarországi célokra - a magyar városok elleni légitámadások gerincét ez adta. A 15. AAF listáján a Magyar Királyság volt a harmadik legtöbbet támadott ország - Ausztria és Németország mögött." (index)

A csata a legnagyobb műsor, az igazi attrakció. A háború csúcsa, korona a nyomor, a félelemés az éhínség szemétdombjain. A rémült lélek kiszabadítja magát korlátai közül, és erős szárnyakon magasra ível, hogy találkozzon végzetével. Ez a szenvedő civil nagy pillanata. A léleknek soha nem volt alkalma kibontakozni, megmutatni belső gazdagságát; elnyomva porosodott egy iroda mélyén, pénz szűkében nem hághatott szellemi magaslatokra sem, és amikor meglátogatta a szerelem, ő is csak egy pillanatra állt meg az ajtóban, mert rögtön utána jött a gyermek, a házasság, a szűk penészes lakás, a számlák, a verejték, a szárnyaszegett vágyakozás, a nő pedig egyre unalmasabbá vált, megmérgezte életét.
A csatában a szürke civil szembenéz minden félelmével, amelykből akad garmadával, és kimegy csatázni, és a lelke szabaddá válik a nagy élet-halál drámában.

Nem! A lélek nem válik szabaddá. Ez karikatúra. A kisember távol áll attól, hogy szabad emberi lénnyé váljon - őrült, hisztérikus gazember lesz belőle, aki vakon engedelmeskedik másoknak, mert fél önszántából bármit is lépni. Pontosan azt fogja tenni, amit soha életében nem akart, legalábbis nem mert megtenni, de ami egész életében kísértést jelentett számára: öl az életéért.
És mert ezzel halálos veszélynek teszi ki magát, azt képzeli, hogy az élet birtoklása bátor emberré teszi, aki immár elmondhatja magáról, hogy nem élt hiába. Ez a prózai igazság.

Sven Hassel

És mit mondanak a madarak? Egy tömegmészárlásról talán nem is lehet mást mondani, csak olyasmit, hogy: „Csipcsirip?”

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

II. világháborús bombázások polgári áldozatai emlékművének koszorúzási ünnepsége

Budapest (IX. kerület),

Gubacsi út 1
(A Lágymányosi Híd pesti lábánál áll, a Máriássy ház utcai oldalán)
Hungary (Magyarország)

Alkotók: U. Szegedi Árpád, Stekly Zsuzsa, Sávoly János
Felállítás éve: 1998
Állíttatók: Belügyminisztérium és a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság

Ajánlott bejegyzés: atomtámadás Budapest ellen + felszíni bunker a Róbert Károly körúton