Magyarország, Kőbánya, rozsdazóna

A k+f-nek makrogazdasági jelentősége is van: az erre fordított jövedelmek annak a jelzői is, mennyire hajlandók a piaci szereplők feláldozni a jelenbeli anyagi jólétüket a jövőbeli helyzetük biztosításáért cserébe. A k+f-kiadások arányát a gazdaság fejlődési lehetőségeivel összefüggőnek is gondolják. 2004-ben a 15 régi EU-tagállam GDP-arányos k+f-kiadása 1,92%-os volt - Magyarországon csak 0,89%-ot ért el.[forrás?] Az Amerikai Egyesült Államokban ez a mutató tartósan meghaladja a 2,5%-ot, az ezredforduló óta Japánban pedig a 3%-ot is. (wiki)