Mai Stiller reggelire: Majdnem ballada

kép forrása: nem tudom

Majdnem ballada

Könnyes hipószaggal köszönt ránk a reggel, 
kávé lüktet bennem, és halkuló zsivaj.
Dohányzóban ülök két füstölgő dekkel, 
álmos lámpafényben a szedált Józsival.
A nyakamon lóg egy aranyszínű emlék, 
nekem most az élet, mi másnak egy zsineg.
Ma nem hozzám szólnak a kiszáradt zsemlék, 
a Für Elise sem nekem, hanem Erzsinek.
Már ötödik napja, hogy mobillal alszom,
a hónaljszőröm is úgy lassan egyhetes.
Elvették a pengém, elhagytam az arcom,
minden igen eltűnt, a nemem semleges.
Felmosva a padló, mások vízen járnak,
Nehéz órák lógnak a könnyű perceken.
Elindulnék feléd. Úgy, mint akit várnak.
Vagy engem, vagy istent, de baszd meg, hercegem.

Stiller Kriszta a fészen, itt lehet rajongani meg csápolni meg hedbengelni