Ma délután a Városligetben a 'Pántlika' nevű helyen szerettünk volna fogyasztani egy nagyobb társasággal. Hosszas tortúra (és előzmény) után kikértem a panaszkönyvet, mire megfenyegettek, hogy a nevem és címem alapján "meg fognak találni". Igazából már az is elég "jó" felütés volt, hogy a mellettünk lévő asztalnál ülő anyukának beszóltak, hogy 'vigye a gyerekeit a gecibe' (lehet, hogy nem ez volt a pontos terminus), mert 'ez itt nem egy játszótér.'
Aztán iszonyat hosszú ideig ignoráltak minket (míg az anyuka és gyerekei helyére érkező társaságot kiszolgálták azonnal, meg mindenki mást, aki a környékünkön ült), közben szóltunk párszor, hogy mi is létezünk, mire levegőnek nézték az angol nyelven beszélő társunkat, aki bement megkérdezni, hogy most mi a helyzet, és megjegyzéseket tettek rá - magyarul. Mindezen előzmények után még integettünk a pincéreknek párszor, az egyik srác fütyült 1et, ezért, amikor még egy valaki bement, hogy mi lenne, ha rendelhetnénk, felszólítottak bennünk a távozásra. Erre bementem, elkértem a panaszkönyvet. Ezek után iszonyat bunkó módon (értsd: a kutyámmal/macskámmal se beszélnék így) leoltottak és megfenyegettek, hogy "meg fognak találni".
Panaszkönyvkikérő flashmob: nekem egyébként az a legfurább, hogy egy vendéglátóipari helyen a fenyegetések, hárítások, és egyéb manipulációk sokasága után kerül elő nagy nehezen a panaszkönyv.
Pántlika Bisztró |
forrás: Apuska (Kocsmablog) |
cím: 1146 Budapest, Városliget (Hermina út 47-tel szemben)
Asztalfoglalás: 2222-949
E-mail: pantlikabisztro@gmail.com
honlap: pantlika.hu
fészbúkk: www.facebook.com/pantlika
Kezdetben…
Anno, amikor a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) még a Városliget területén helyezkedett el, akkor született meg az elvtársak fejében az a gondolat, hogy a nemzetközi vásáron bolyongó nép nem találja majd a helyes utat. Kádár János, MSZMP első párttitkára, az ország első számú vezetője ezt meghallva utasítást adott egy információs pavilon megépítésére. Az akkori lelkes tervezők Lenin és Sztálin intelmeit szem előtt tartva, sorra versenyeztek a megtisztelő feladatért, hogy megtervezhessék őt, a Pántlikát. A legmagasabb szocialista vezetők által zsűrizett alkotások közül végül Vadász István tervei nyertek. Ő a kor követelményeinek megfelelően tervezte az épületet, a legmodernebb technológiákat felvonultatva. Alaprajza szigorúan ötágú, mint a kommunista csillag. Anyagfelhasználása is legkorszerűbb, oldalfalai sütői mészkövek, padlóborítása metlaki törtcsempe, hullámos tetőszerkezete alumínium. A tető rendeltetése, hogy a hullámaival (egyedüli magyarországi épületként) az űrből is összetéveszthetetlen formát alkossanak. Erről Farkas Bertalan is megbizonyosodott.
Más forrásokból úgy tudjuk, eredetileg lehetett még osztrák kiállító pavilon, vagy mint a Rákosi homokozó "eső ellen védő" ernyője. Ekkor még falak nélkül – csak később építették körbe a falakat, ablakokat.
kép forrása: Apuska (kocsmablog) |
Két épület élte túl a Budapesti Nemzetközi Vásár átköltöztetését a ligetben. Az egyik a Petőfi Csarnok, amit egy volt kiállító csarnokból alakítottak át ifjúsági szórakoztató központnak, miután bezárt Várkert Ifjúsági Park. Valamint a Pántlika, ami ettől fogva vendéglátóipari egységként funkcionált.
A mai Pántlika
Az első vendéglátó egység neve Lepke volt. Őt követte rövid ideig a Zöldember, majd úgy 14 évvel ezelőtt kapta meg a mai nevét. Két éve, 2007-ben ismét történt tulajdonos- és szemléletváltás. Az addigra erősen leromlott, lezüllesztett épületet kívül-belül felújították. Belülre a 60-as, 70-es évek retro hangulatát idéző bárpult került. Az összes berendezési tárgy, bútor a szocialista ipar remeke. Megtalálható itt az MSZMP balatonaligai üdülőjéből származó lámpa, ülőgarnitúra, Kádár János állólámpája, pedálos Moszkvics, Rózsa Gyuri gömbhangszórója, a zamárdi kertmozi székei, a siófoki Panoráma bár csillárjai, Csepel Vas- és Fémművek öntőmunkás-szobra, Traubisoda, Márkameggy és sok-sok közel múltat idéző apróság, használati tárgy.
A Pántlikába szeretnénk visszahozni a régi idők hangulatát. Van, aki nosztalgiával, mások haraggal tekintenek vissza Magyarország szocialista múltjára, de egy dolog biztos: ez a kor mindenkiben hagyott valamilyen nyomot. Az akkori idők dizájnja eredeti és megismételhetetlen alkotásokat hozott létre, amit érdemes, sőt muszáj megőrizni a jövőnek, hiszen ez is a múltunk része. Ezek a tárgyak csak akkor és csak itt, Magyarországon készültek és mindenkinek van valamilyen hozzá köthető emléke. A Pántlika próbálja ezt összegyűjteni, megőrizni, átadni; megmutatni fiataloknak, öregeknek, magyaroknak, külföldieknek. Hisszük, hogy a szocreál tárgyak, a formatervezés, az enteriőr Kelet-Európa sajátos értéke, amit nem eltüntetni, hanem megőrizni és megmutatni kell.
A Pántlika története elmondások és feltételezések alapján íródott. (pantlika.hu)
kapcsolódó: a Mumus
valóban furcsa, hogy a panaszkönyv csak a végén került elő.
VálaszTörlésgyanítom, nem csak az egyik fél volt a hibás. mint általában.
pultosként (és üzemeltetőként) az a tapasztalat, hogy a budapestiekre ráférne bizony egy nagy kollektív illemkurzus. általában nem csak hogy köszönni felejtenek el, de kérni is...
+ megagusztustalan, hogy az ilyesmiről blogposzt születik. az illető pultos ezek után biztosan elveszti a munkáját. ami manapság nagy kincs.
létezik ennek más módja is. oda lehet menni, meg lehet beszélni, rá lehet kérdezni. csak hát ahhoz gerinc kéne.
"komcsi faszkardozós sznobtanya". egy hely mindig olyan, amilyenné a vendégek teszik. erről ennyit.
Kedves Névtelen vidéki, megértem, hogy pultosként "megagusztustalannak" nevezed, hogy blogposzt születik egy vendéglátóipari egységben tapasztalt hiányosságokról, de mi itt Budapesten feltaláltuk a szólásszabadságot, ráadásul kollektíven leszarjuk, ha valaki a saját bunkósága miatt hajléktalan lesz.
VálaszTörlésigen, ismerem a hozzáálásotokat kismajmok. ezek vagytok ti.
VálaszTörlés"szólásszabadság", amit budapesten találtak fel! ezen marha jót röhögtem.
a "vidéki" megszólítás is bravúros. nem csak, hogy tősgyökeres pesti vagyok, de rávilágítottál arra is, hogyan gondolkodik az átlag budapesti a vidékiekről.
irogassad a blogjaidat, nehogy bele kelljen menni egy vitába az offline világban. nehogy valamit ténylegesen meg kelljen oldani. ahhoz kevés vagy, ugye?
ezen nem fogunk összeveszni, pincér: tösgyökér pesti vagy. Most jobb?
VálaszTörlésCsodálkozom, hogy ezt tapasztaltátok. Én már több éve járok oda és éppen azért, mert jó fejek a pincérek. Nem akarom elhinni, hogy ennyire bunkók lettek volna. Bár látva a stílust, ahogy írtok, illetve a gondolkodásotokat a blogok alapján, simán lehet, hogy nem csak a pincér volt a hibás.
VálaszTörlésVagy 2 hete bementem és megnéztem a panaszkönyvet. Tényleg beírtatok, de a megdöbbentő az volt, hogy utánatok egy másik vendég is beírt.
Azt írta (lehet nem pontosan idézem), hogy a fentiek nem felelnek meg a valóságnak. Odaírta a nevét és a telefonszámát. Ő vállalta, ellenben veletek. Most ilyenkor, mi van?
Szerintem ez a "meg fogunk találni" szöveg is egy hülyeség. Nem hiszem, hogy ilyet mondtak volna. Tényleg azt gondoljátok, hogy kimennek hozzátok a cím alapján és jól megvernek majd? Ne már, ez nevetségesen hangzik.
Mindegy, szólásszabadság van, de csatlakozom a "névtelen"-hez, ez így ilyen formában és stílusban gerinctelen és értelmetlen.
Kezdődik a hitvita.
VálaszTörlés"Azt írta (lehet nem pontosan idézem), hogy a fentiek nem felelnek meg a valóságnak. Odaírta a nevét és a telefonszámát. Ő vállalta, ellenben veletek. Most ilyenkor, mi van?"
A társaság tucatnyi tagja szívesen tanúskodik, hogy az események a leírtaknak megfelelnek, a tények idomulnak.
És ha a pincérgyerekek haverjai menteni akarják a cimbit, hát hajrá, semmi megdöbbentőt nem látok benne, akárcsak a bérkommentelésben. Kenyér- és konkurenciaharc van mindenfelé.
Mi ez, valami buzibár?
VálaszTörlésnem
VálaszTörlés