Kelenföld, lakótelep

"Nem baj, hogy lassan haladunk, mert nem biztos, hogy jó irányba megyünk ..."

csikkgyűjtő:
lokálpatriotizmus Kelenföldön

Lakótelepi szafarink folytatódik, az osztályozósditól eltekintünk..

Egy korábbi szeméttelep helyén, sok zölddel és a lokálpatriotizmus apró, de lelkesítő jeleivel. Csendes  környék, de az új játszótereken gyerekek is előfordulnak. Szerintünk lakható és alaptalan a rossz híre, bár itt nőtt felfelé Budaházy György, Magyarország no. 1 terrormumusa. Molnár Gyula méltatásától most eltekintünk, mert politikai hulláról vagy jót vagy semmit.


A kelenföldi lakótelepek középkorúnak számítanak: 1967 és 1983 között épültek. Kis Albert és Kovács Balázs 1963-as rendezési terve alapján a beépítést az akkor még pályája elején álló Finta József és Jakab Zoltán, a paneles lakóépületeket Csordás Tibor, Árkai István és Kaszab Ákos, a csúszózsalus technikával épült, 15 emeletes lakóházakat pedig Farkasdy Zoltán tervezte. Összesen 9387 lakás készült el, több mint a felük kétszobás. (Hg.hu)

Az építés története
 Alkotó: G. Staindl Katalin (Garányiné)
 Felállítás éve: 1981  

A történelem építőkockái

Kelenföld (németül Krenfeld) Budapest egyik városrésze a XI. kerületben. Kelenföld a 1920-as évektől kezdett beépülni többnyire kertvárosias formában, a főutakon nagyobb lakóházakkal kiegészülve. A lakótelepek 1966-1983 között épültek fel több ütemben, a Tétényi, a Fehérvári, valamint az Etele (akkori nevén Szakasits Árpád) út mentén. Kisebb panelház-csoportokat építettek még az Andor utca nyugati végénél is (pl. az Allende-park).

Antik horror

A név eredete vitatott: egyesek a német Krenfeld (Tormaföld) szóból, mások Kelen honfoglalás kori vezér nevéből származtatják. A nyugati irányból hegyekkel és dombokkal határolt, egyes helyeken mocsaras sík területet a középkorban Tabánnak nevezték. Az 1870-75 közötti folyamszabályozás előtt a Duna árterülete volt.

Lakótelepeink építőinek tiszteletére állította Budapest Főváros Tanácsa, 1981

Kelenföldi
lakótelep épül
(retronom.hu)

A kelenföldi lakótelep Budán fekszik és ezzel szinte az összes jót elmondtuk róla. A házak némelyike gyalázatos állapotban van, panelfelújításnak a nyomát sem láttuk, a szolgáltatóházak furcsa sikátorokká váltak az évtizedek alatt, ahol nem érzi magát biztonságban a látogató, a telep házainak elrendezése ötlettelen. Az első magyarországi nagylakótelep elsősorban a kivitelezők és nem a lakók érdekeit szolgálta. 

A lakások jó részének belmagassága olyan alacsonyra sikeredett, hogy egy valamirevaló NBA-játékos haja szinte a plafont súrolná, miközben arra azért ügyeltek, hogy szép, hosszú, egyenes házsorokat építsenek, ne kelljen sűrűn áthelyezni a darut. A lakótelep mára elöregedett, reggelente rossz alvó nénikék csapatokba verődve pisiltetik vérebeiket, rajtuk kívül főleg a nagyi lakását megöröklő autónepper fiatalok, tarisznyás bölcsészek, munkanélküli alkeszek hajtják álomra a fejüket a szovjet technológiájú panelben. (index, Tóth-Szenesi Attila, 2005)

A sok tévénézéstől felbomlik a személyiséged

A nagy lakótelepépítő elődök:
Egyiptom?

Kedves Asszonyom! 


 A Larsen-Nielsen tipusú házgyárral kapcsolatosan a tények a következőek: 


 Az elsőnek felépített és üzembe helyezett házgyár – leszámítva az emeletmagasságú blokkokat gyártó üzemeket – ténylegesen Larsen-Nielsen (technológiájú) típusú volt. Ez volt a II. sz. házgyár. A technológia azt jelentette, hogy onnan kerültek megvásárlásra a sablon rendszerek (amelyekben másként meghatározva, amelyekben) a különféle elemek kerültek legyártásra, valamint a gyártási technológia. A konkrét megvalósításra kerülő épületek azonban magyar tervezések voltak. (És azt is meg lehetne állapítani, hogy ezen épületek lakásainak elrendezése még ma is veri a „ma lakókerti” épületekben megvalósuló lakások színvonalát! Ezeknek az épületeknek a külső megjelenése is veri a legtöbb mai épületét.) Tudomásom szerint ebből a típusból Kelenföldön nem sok készült.) Ezzel egy időben a 15 éves lakásprogram megvalósítása érdekében került megkötésre az az államközi egyezmény, amely szerint a Szovjetunióból 10 db házgyárat és egy cementgyárat vásárolunk meg. (És ez meg is történt, 9 db házgyár és a bélapátfalvi cementgyár – amit azóta már elbontottak – fel is épült. (Bp. 4 db, Győr, Pécs, Debrecen, Kecskemét, Szeged városok kaptak házgyárat.) Maguknak a házgyári lakásoknak a tervezése mindig Magyarországon történt meg. 

Sumérok Kelenföldön

Ugyancsak elmondható, hogy a legutolsó „E” tipusú épületek mind megjelenésében, mind a lakásalaprajzok tekintetében messze lekörözi az utóbbi tizenöt év „lakóparki” épületek zömét! (Csak erről ma nem illik beszélni, mert ez az átkos bűne, azzal együtt, hogy a mennyiségi lakáskérdést sikerült megoldani. (Arról sem beszél senki, hogy ma statisztikailag az egy lakásra jutó lakók száma a 3 alá csökkent! Egy probléma van csak, az hogy a ránkszabaduló piaci ár és a még mindig meglévő Kelet-Európai jövedelmi viszonyok a fiataloknak teszi lehetetlenné a lakáshoz való hozzájutást. (Csak már mindenki elfelejtett Gensher úr Antal Józsefnek tett kijelentését, hogy a rendszerváltással ne bízzunk abba, hogy belátható időtávban el fogjuk tudni érni a nyugati életszínvonalat!) Mindenkit meg tudok érteni, hogy ragaszkodik a „lakótelepéhez”. Az átkosban ugyanis elő voltak írva bizonyos normák, amely alapján meg kellett teremteni bizonyos alapfunkciókat. Ma például Győrben a régi Vagongyár területét megszerző és 16000 lakóst befogadó „lakópark” építő fel van háborodva azon, hogy a város azt kéri tőle, járuljon hozzá a városi infrastruktúra kiépítéséhez (óvoda, iskola). 


 Ui. mint fent is jeleztem, a kérdés sokkal összetettebb, mint arról pár szóban lehetne vitázni. (És hogy ez nem történt meg, a szakma irányításának a legfőbb bűne – legyen jobb vagy baloldali kormányzás -, mert a miniszterek alapvető - valamint az Őket kiszolgáló hivatalnoksereg - feladatai közé tartozik az, hogy a szakma irányításhoz a nélkülözhetetlen összefüggésekkel tisztába legyenek. Az évek meg csak egyre telnek…) _________________ Ryhe (építészfórum.hu)

Legnagyobb értékünk a gyerek

Nagyobb térképre váltás

Kelenföld lakótelep: vannak még hiányosságok

Kelenföld lakótelep: a szocialista pláza a tönk szélén

A lakótelep közepén a Kelenföldi városközpont Zilahi István és Bede József tervei alapján épült meg 1975 és 1979 között. A szolgálatóház funkción kívül itt nyitott meg a Budapesti Művelődési Központ is. 

A komplexum annak átadása óta nem volt felújítva. 

Élelmiszer áruház, piac és gyorsétterem mellett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik tagkönyvtára üzemel benne. A központban az 1990-es évekig vetített filmeket az Olimpia Mozi, ami a Bartók után a kerület második filmszínházaként nyitott meg. (A Bartók mozi a Móricz Zsigmond körtér déli oldalát határoló Simplon házban működött a Bartók Béla úti tömbben. Hosszú szünet az Allee bevásárlóközpontban nemrég megnyitott multiplex a kerület egyetlen mozija.) (wiki)

Kelenföld, passzázs

A panelprogram elindulása óta ismét virágkorúkat érik a budapesti lakótelepek. Összesen huszonkettő található belőlük a fővárosban, ezért nehéz lenne mindet összehasonlítani egymással, így csak egy-egy szélsőséges példát választottam ki a város két részéből: az elit lakótelepként számon tartott pesti József Attila telepet, illetve Budáról Pók utcai társát, és a rossz hírnévnek örvendő budai kelenföldi paneltömböt és Havannát. Kelenföldi lakótelep és Havanna Budán a kelenföldi, Pesten a Havanna lakótelep nyerte el azt a nem túlságosan hízelgő címet, hogy a városrész legrosszabb környékeként tartjuk számon. Kelenföld, bár budai, a legkevésbé sem fekszik jó helyen: mellette, szinte közvetlenül a kelenföldi pályaudvar található, és a nyugati irányba induló vonatok zaja bizony eléggé megkeseríti az itt lakók életét. Ráadásul az ingázók is a szomszédba, az Etele térre érkeznek, így a volánbuszok egy része is a telep mellett halad el. Ellenben a közlekedése igazán kiváló, hiszen a 7-es buszcsalád áll meg szinte a házak kapujában, és ha egyszer megépül a négyes metró, annak is itt lesz az egyik végállomása. Ezzel szemben a Havanna lakótelep lakóit nem fenyegeti a magas zajszint, hiszen nagyon távol esik a főváros központjától: egyetlen busz indul innen, az is csak Kőbányáig megy. Mindkettőre jellemző, hogy vannak játszóterek, de ezek általában kicsik, piszkosak, és nagyrészt beton alapúak. Teljesen egybeépített, hatalmas tömbházak jellemzik őket: egyik sem a megszokott, szürke épületeket részesítette kizárólag előnyben, hanem fekete, zöld, sőt a Havannán esetenként rózsaszín és sárga festésű házakkal is találkozhatunk. A kelenföldi telepet 1960-as évek végétől kezdték építeni, ezért a lakások nagyjából középkorúak, ennyire lelakottak is. Árai középkategóriásak (Budán a legolcsóbb), de jól felszerelt lakásokat itt is lehet találni – ezek ugyanannyiba kerülnek, mint egy elit lakótelep lakásai. (Jeszenszky Nóra, 2008)

Itt laknak a szerencsés kelenföldi autók

Kelenföldi passzázs / sétálóutca

Kelenföld, lakótelep

A kelenföldi lakótelep madárvilága 


Budapest délnyugati részén található és az elsők között épült a fővárosban. Ennek köszönhetően az évek folyamán igazi zöldövezet alakult itt ki. Sokaz idősebb fa, facsoport, egyes részeken szinte kisebb “erdők” alakultak ki a legváltozatosabb fajokból (feketefenyő, törökmogyoró, kőris, stb.). Ezek kitűnő táplálékforrást biztosítanak az itt fészkelő és átvonuló madarak számára. Emellett kiemelném a Duna közelségét (másfél kilométer) aminek szerep a madárvonulásban közismert. A terület amiről most itt szó lesz, nem foglalja magába a lakótelep egészét, hanem csak annak bizonyos részét. A kelenföldi városközpontot ölelő kb. 500 m-es kört és néhány ehhez kapcsolódó kisebb élőhelyet (Tétényi úti kórházpark, óvodák és bölcsődék kertje, stb.). A megfigyelések alkalmával igyekeztem a panelházak között maradni, a lakótelepbe beékelődő és annak közvetlen közelében meghúzódó kertes, családi házas terület madárvilágáról itt most nem beszélek. A fent említett körben eddig 65 madárfajt figyeltem meg, ebből 22-23 faj fészkel is.A forgalmas főutak, az állandó emberi zavarás és a napközbeni erős zaj miatt - azt hiszem - ezek figyelemre méltó számok. (http://www.pkmk.hu/fuzike/30ltp.html)

Kelenföldi viziók

Egy-egy élhetetlen városi helyzet megváltozását sokszor egy infrastrukturális beruházás által okozott kényszer generálja. Valaminek történnie kell, különben őrült ciki van. Egy közlekedési eszköz végállomása mindig kapcsolódik valamihez, nagyobb tömegek mozognak. A köz- (a kultúra helyszínei), az üzleti (kereskedelem és irodai munkahelyek), valamint privátszfére (lakni kell valahol) egyaránt hasznot húzhat egy ilyen csomósodás létrejöttéből. 

Kelenföld

A XI. kerület szíve a Kelenföldi pályaudvar. A vasút kettészeli a területet, az egyik oldalon az Etele tér és a kelenföldi lakótelep, a másik oldalon az őrmezei társa néhány autótelep maradványának társaságában. Nem egy szívderítő látvány, főleg ha egy városrész mértani és majdan valóságos központjáról van szó. És ide érkezik meg majd a négyes metró. A végállomás két kijárattal rendelkezik: az egyik az őrmezei, a másik az Etele téri oldalra nyílik. A metró több közlekedési eszközhöz kapcsolódik – az Etele téren BKV és Volán buszokhoz, a 49-es és majdan az 1-es villamosokhoz, továbbá az autósok P+R parkolóihoz. A másik oldalon annyival egyszerűbb a helyzet, hogy villamosok nincsenek. Az ilyen átszállókat nevezzük intermodális csomópontnak, ahol sok utas lehetőleg rövid és kulturált útvonalon tud közlekedési eszközt váltani. Több kérdés merül fel: mi lesz a sínekkel? Fedjük le őket, vagy hagyjuk őket szabadon? Mi legyen a parlagon fekvő sínekkel? Mi fogadja a megérkező embereket? Ha a megérkező és átszálló ember áll a feladat középpontjában, akkor nagy hiba nem lehet. Az intermodális központ ugyanazt a magasztos feladatot tölti be most a XXI. század elején, mint a nagyvárosi pályaudvarok a XIX. század végén. Csak nem a megérkezésen van a hangsúly, hanem az átszálláson. A tér luxusa némiképp redukálódik (gondoljunk csak a Nyugati pályaudvar grandiózus indító csarnokára), de mint városi fedett köztér, igényesnek kell lennie. És most térjünk vissza a megvalósítás kényszeréhez: ha a négyes metró végre elkészül, valószínűleg ciki lesz kilépni egy leaszfaltozott térre, melyet provizórikus intermodális központnak hívhatunk. Tehát az Etele téri projektnek nincs alternatívája.   (http://kozter.blog.hu/2009/04/08/kelenfold_varoskozpont) képek: 3h építésziroda - Kelenföldi pályaudvar és környéke, Budapest, országos, nyílt tervpályázat, 1.díj (2007)

Matteus a foci után új üzlettel probálkozik

Void Kelenföldön,
a Tétényi úti
koszlott SPAR falán

1969. június 3-án egy szép nyári délutánon láttam meg a napvilágot Budapesten a VII. kerületi Péterfy Sándor utcai kórház szülészeti osztályán. Most jól hangzana azt írni, hogy valami „égi jel volt látható azidőtájt”, de az egyetlen „égi jel” akkoriban az amerikaiak Holdra szállása volt. (Vannak, akik kétségbe vonják a megtörténtét. Az mondjuk tényleg érdekes, hogy míg az ember minden elért tudományos eredményt újra és újra megismétel, sőt túlszárnyal, addig a Holdra az Apolló program óta nem akart senki leszállni. Persze nem vagyok a téma szakértője.) 

No, de térjünk vissza a Földre. Világrajövetelem idején szüleim Budafokon, egy Leányka utcai öreg házban lévő lakásban laktak apai nagymamámmal. Itt, a budafoki református templomban volt a keresztelőm is, apám vallása szerint. A fiatal házasok bútorainak nem kis részét – mivel bútort venni nem nagyon volt pénzük – apám saját kezűleg csinálta. Szülőházam már nem áll, pár hónapos koromban lebontásra ítélték (lakótelep lett a helyén), és minket a XI. kerületbe, Kelenföldre, egy újonnan épült lakótelepre költöztettek, innentől harminc éves koromig itt is éltem. Lakott egy-két ma „híres” ember ezen a lakótelepen. Pl. egy Molnár Balázs nevű – egyébként óvodás társam -, akire csak úgy emlékszem, hogy mindig focizott, az óvódában is, a játszótéren is. Később Toroczkai Laci kollégájaként a Vasárnapi Újságánál dolgozott a Magyar Rádióban – én is így találkoztam vele újra -, és azóta is „sokat hallani róla”. 

Nonfiguratív plasztika
Alkotó: Pázmándi Antal
 Felállítás éve: 1980
Bártfai utca
(restaurálásra várva)

De itt lakott a jégkorongozó Kangyal Balázs is. Ha jól emlékszem ő volt az, akibe kisgyerek korában az egyik emeleti lakásból vadászpuskával belelőtt egy vadbarom, mert a füvön játszott (!). (Tuti valami komcsi volt, ki másnak lehetett abban az időben fegyvere.) Csak a szerencsén múlott, hogy nem lett belőle tragédia. Abban az időben számos olyan vidékről felköltözött ember élt az ilyen lakótelepeken, aki a házak közt elterülő játszóterek bizonyos részeit a saját karrierjeként értelmezte, és üldözte a gyerekeket, mert a füvön játszottak vagy a labdájuk berepül a virágos kertjükbe (mert ilyeneket is lekerítettek maguknak). Ezekkel az egyénekkel jómagam is mindig harcban álltam. Aztán egy időben itt élt a színész Dózsa László, az ő fiára is mint foci szerető gyerekre emlékszem. 

A lakótelepi életről manapság sok rosszat mondanak, és – bár szép emlékeket őrzök ottani gyermek éveimről – nem vágyok oda vissza én sem. Mára megváltozott a lakosság összetétele (nem jó irányban), és különben is állandóan cserélődnek a lakók, igazi közösség nem tud már kialakulni. De akkoriban ez még nem így volt. Akkoriban az élet minden területén nagyobb volt még az állandóság, az emberek nem cserélgették sem a munkahelyüket (nem voltak rákényszerülve), sem a lakóhelyüket, így a közösségek is jobban ki tudtak alakulni. És bizony ez nem volt rossz. Szóval elsőszülött gyerekként - mint az sokszor lenni szokott -, engem is körülrajongtak, így aztán két év múlva, húgom megérkezését eleinte elég sértődötten fogadtam. Főleg, hogy folyton bömbölt, s közös szobában lévén nem tudtam tőle este aludni. Idővel aztán persze megbarátkoztunk, és beállt a jól ismert „szeretjük egymást, de néha ütjük egymást” viszony. (...)

"Gyakorolj még"
ritka a gyerek,
ritka a teg

Az iskolában volt, ami volt, de az igazi ÉLET az iskolán kívül zajlott. A lakótelepi létnek megvolt az az előnye, hogy az ember kilép a kapun, és a játszótéren máris egy sereg vele egykorú (s akkor még szinte kizárólag magyar) gyerek közt találta magát. Így aztán repült az idő, kalandban nem volt hiány. Napközibe nem sokáig jártam, s bár a szüleim délutánig dolgoztak, a nagymama otthon volt, ezért már egész korán „kulcsos gyerek” lettem, aki önállóan jön-megy az iskolába, edzésre. A mi korosztályunk gyerekként – hál’ Istennek – még nem bírt számítógéppel, videojátékkal, és mese csatornák sem voltak, úgyhogy mi inkább kikivánkoztunk a lakásból. Mivel Kelenföld Budapest külterületéhez tartozik, tele volt a környék izgalmas helyekkel. Falusias városrészek, bontásra ítélt lakatlan régi házak, építkezések, erdő foltok, tavacskák, patakok, mezők, Duna part, szóval volt minden. Barátaimmal biciklire pattanva tavasztól őszig nagy területeket barangoltunk be. Száguldoztunk a szomszédos Kelenvölgy meredek utcáin vagy a világháborús bombatölcsérekkel szaggatott Duna parti réteken. 

Naphosszat vadásztunk a gyíkokra a vasúti töltés oldalában vagy a pettyes gőtékre a töltés melletti egykori kubik gödrökben kialakult tavacskákban. De volt, hogy bújkáltunk a romos házakban vagy az épülő lakótelepen. Hétvégeken édesapám gyakran vitt el minket kirándulni a budai hegyekbe vagy télen szánkózni a Tabánba vagy a Normafához. Egyszer egy ilyen téli családi kirándulás alkalmával elvesztettük valahogy anyut. Órák óta bolyongtunk a havas erdőkben, mezőkön, már majdnem ránk esteledett. A húgomat – szokás szerint – apunak kellett cipelni, míg én átérezve a drámai helyzetet, megszeppenve szótlanul poroszkáltam mellette. Egyszer csak a szürkületben egy domboldalon végre összefutottunk anyuval. Kimondhatatlan öröm volt, sose felejtem el..
(részlet Budaházy önéletrajzából)

Kelenföld, ipari alpinizmus

Kelenföldi szlovák nemzeti jelkép :)

Mi sül ki

Szállt az azbeszt Kelenföldön 


 Az azbesztet több mint száz esztendeje kezdték alkalmazni épületek hő- és zajszigetelésére, valamint tűzvédelmére, de a hetvenes évektől bebizonyosodott, hogy a kötőanyagból felszabaduló azbesztszálak belégzésének súlyos egészségkárosító hatása van. A mikroszkopikus nagyságú rostok roncsolják a tüdőben lévő szöveteket, és a mellhártyán, a hashártyán vagy a tüdőben az évek során daganatos megbetegedést okoznak. Ráadásul ha az azbeszt egyszer bejutott a szervezetbe, nem távozik el onnan, és el sem távolítható. Problémát jelent az is, hogy sokan nincsenek tisztában az anyag rákkeltő hatásával. Az egyik legveszélyesebb változata a kék azbeszt, amely kutatások szerint akár a szervezetbe jutástól számított egy éven belül daganatos megbetegedést okozhat, míg a fehér azbeszt lappangási ideje átlagosan 15–25 esztendő. Felmérések szerint Magyarország lakótelepein 150–300 ezer négyzetméternyi azbeszt található, amelynek eltávolításához és az újbóli szigeteléshez mintegy 10-15 milliárd forintra lenne szükség. Miközben az Európai Unióban már a nyolcvanas évek elejétől megindult jelentős állami támogatással az azbesztmentesítés, hazánkban az aktuális kormányok folyamatosan halogatják annak támogatását. Eddig csupán felmérésekre fordítottak pénzt, amely öszszességében sem haladta meg a százmillió forintot. Emlékezetes, tavaly a kormány 2010-ig 16 milliárd forintot irányzott elő azbesztmentesítésre, ugyanakkor kérdés, hogy a valóságban jut-e majd ennyi pénz erre a célra. (Pilhál Tamás, Magyar Nemzet, 2004)

Kelenföld, kerülettörténet videó belógó repülőszárnnyal :)

a Frear Kft jegyboltja Kelenföldön Fuck Bkv felirattal

Tartozol

Kelenföld, 4-es metró végállomás + Graffitik és falfirkák az Etele tér környékén + az Alsóhegy utca falfestményei