Kétfarkú Kutya a Wesselényi utcában

Használhatatlan, értelmetlen dolgokat vásárolnék INGYEN.

Majd felhívom fél óra múlva, és megbeszéljük.

VIGYÁZAT! EZ A PLAKÁT ÉRTÉKES MÁSODPERCEKET RABOLHAT EL AZ ÖN

IDEJÉBÕL.

KÉRJÜK, HALADJON TOVÁBB!

BUCS BERNADETT 

STREET ART, 

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS SZEGED

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt tevékenységérõl

Ajelzi, milyen fontossá vált az egyén számára, hogy meghódította az írás „univerzumát”,és az alfabetizáció révén új távlatok nyíltak meg elõtte. Legyen szó templomok

oromzatáról, butellákról és mángorlókról, falvédõkrõl, fejfákról; fáról, kõrõl, vászonról,bõrrõl; idõben és térben elhelyezésrõl; büszkeségrõl, vágyakról, családi bánatról,

egyszerû információközlésrõl: a feliratok tudósítanak életekrõl, egyének létezésérõl. 

Magyarországon a felirat a 17. században terjedt el, nagyjából egy évszázaddal

európai megjelenése után. Elõbb az úri, majd a polgári és paraszti réteg körében is

teret nyert, és használata a 19–20. század fordulóján teljesedett ki.

 2

Leginkább a tárgyakon, dísztárgyakon elhelyezett feliratok változatossága szembeszökõ. Idõvel megváltozik a felirat funkciója, már nem pusztán tájékoztat, de a díszítõmotívumoknak is részét képezi. 

3

Hermann Bausinger úgy véli, a felirat tartóssága és „megörökítõ”

funkciója miatt a szólással rokon mûfaj. Szólások válhatnak felirattá, s feliratok is

szólássá: kétirányú és állandó folyamat ez.

4

Balázs Géza módszeresen elkülöníti a feliratot a falfirkától.

5

Úgy véli, rokon mûfajok, mindkettõ közszemlére tett, rövid, vizuális szöveg, melynek „közlési szituációja fontos, rendszerint a környezetbõl egészül ki”.

6

Céljuk „az önkifejezés, a tájékoztatás, a felhívás, ritkábban az esztétikai üzenet”.

7

Létrehozásuk alapmotivációi is

azonosak, a rajzolgatási ösztön, megörökítés, alkotás, többletinformáció átadása,jelhagyás, fájdalomeltávolítás, esztétikai megjelenítés és kapcsolatteremtés.

8

Ám ezektõl függetlenül Balázs Géza úgy véli, a kettõ bizonyos jegyek alapjánelkülöníthetõ.

Míg a felirat törekszik a tartósságra, védi létrehozója szerzõségét, tiszteletben tartja

a közösség erkölcsi, esztétikai értékrendjét, díszít, tanít, szórakoztat, és mûvészi jellegû, addig a falfirka alkalmi, névtelen, szókimondó, és önkifejezõbb, mint a felirat.

9

Verebélyi Kincsõ elválasztja egymástól az iratot, a díszített iratot, a képes iratot,

a képet szöveggel, a szöveges képet és az önálló képet.

10

A képet szöveggel úgy definiálja mint olyan alkotást, melynél a kép és a szöveg kapcsolatalaza, „vizuális szempontból […] önálló kompozíció”.

11

A szöveges képet emblematikus jellegû képként

határozza meg, ahol a kép és a szöveg együttesen egy szimbolikus, jelképes értelmû

szövegkörnyezetet hoz létre.

12

Ugyanezt a jelenséget Balázs Géza és az õ nyomán Jakab Albert Zsolt is ábratextnek nevezi.

13

A graffiti kifejezésen Kresalek Dávid „minden olyan írást, rajzot, festményt és

firkát” ért, amely a köztereken jelenik meg, és alkotójának szándéka a kifejezés.

14

A firkát, graffitit általában lázadó írásnak tekintik, hiszen gyakran illegális tevé-

kenység révén jön létre, a hatalom részérõl üldözött véleménykifejezési vagykommunikációs forma. A címben is szereplõ street art, „utcai mûvészet” (vagy másként

public art) fogalmát nehezen lehet definiálni, a magam részérõl összefoglaló terminusként használom. Értem ezen nemcsak a köztereken megjelenõ írásokat, feliratokat, de a piktogramokat és a matricákat is, melyeknek célja egyrészt a kommunikáció (a vélemény agresszív kifejezése), másrészt a figyelem felhívása bizonyos

társadalmi jelenségekre, valamint az esztétikai élvezet nyújtása és nem utolsósorban a szórakoztatás.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt

A párt elõdje az  1000% nevû csoportosulás, mely elõbb Budapesten mûködött,

majd Szegedre tette át székhelyét. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 2006-ban,

az akkori önkormányzati választások idején híresült el. Az addig fõként Szegeden tevékenykedõ, ennek eredményeként Szegeden ismert street art csoportosulás orszá-

gos ismertségre tett szert, az újságok, hírportálok cikkeztek róluk.

A választások

idején Szeged utcáin megjelentek a nem hivatalos, bejegyzetlen párt plakátjai, melyeken  értelemszerûen egy kétfarkú kutya, valamint választási ígéreteik voltak láthatóak.

 Az egyszerre szórakoztató és figyelemfelhívó alkotásokon a következõszövegek

és ígéretek voltak olvashatóak:  INGYEN SÖRT! ÖRÖK ÉLETET! HEGYET SZEGEDNEK!Ezzel parodizálták az egymást túllicitálni akaró hivatalos pártok választási

kampányát, illetve ezzel mutattak rá, hogy milyen nevetséges mértékben dobálóznak a pártokszinte betarthatatlan ígéretekkel.

A párt tevékenységéhez arcát adta a párt fõ alkotója és ötletgazdája. A nyilvános

tereken megjelenõ alkotások alapötletei jórészt tõle származnak, de több alkotótársá-

val együtt „mûködtetik” a pártot.

16

A párt illegálisan dekorálja a város köztereit, és

mint más graffiti csoportok tagjai, anonimitásba burkolózik.

17

A munkákat több kategóriába csoportosítják, melyek honlapjukon is ezek mentén acímkék mentén érhetõek el.

18

Az általuk felállított kategóriák a következõk: táblásodás, plakátizmus,

óriásplakát, stencilek, árnyékok, objektalizáció, vállalkozósdi, termékek, firkálat. A

táblásodás kategória munkái általában közlekedési táblák „módosított” változatait

takarják, a plakátizmus alkotásai szöveges, kisebb méretû plakátokból állnak, az óri-

ásplakát kategóriába óriásplakátok „módosított” változatai, illetve önálló, óriásplakát méretûalkotások tartoznak. A stencilek címke a stencil

19

segítségével készített alkotásokat, rajzokat, firkákat takarja, az árnyékok kategóriájábakülönbözõ köztéri tárgyak, például közlekedési táblák megfestett árnyékai tartoznak, míg az objektalizá ció a nem pusztán felületeken megjelenõ, de abból kiemelkedõ, kézzelfoghatóbb alkotásokat jelenti. 

 A vállalkozósdi kategóriába a vállalkozások rövid, szöveges paródiái, a termékek címke alatt eredeti termékek (pl. üdítõitalok, sör) átértelmezett,átcímkézett darabjai, míg a firkálat kategóriájába graffitik tartoznak. Ezek akülönválasztások általában a létrehozás technikája, a felület és a méret mentén körvonalazódnak.

Jelen esetben elsõsorban az elsõ háromkategória alkotásaival foglalkoztam,

azok közül is fõként az írásos darabokkal, de alább röviden ismertetni fogom a nem

írásos, indexikus piktogramjaikat, ábratextjeiket is.

A szövegek kiválasztása esetleges volt, nem törekedtem teljességre, mivel pusztán ízelítõt kívántam nyújtani a csoport munkáiból, illetve tevékenységük egy részébõl.

20

Minden általam idézett alkotás, felirat forrása az internet volt, a Magyar Kétfarkú KutyaPárt honlapja.

Az internet

Az internet megjelenésével, a tömegkommunikációs eszközök elérhetõvé válásával, demokratizálásával a kommunikáció megváltozott. Megváltozott a tere és az ideje, a térhez-idõhöz kötöttsége, a hangneme, a stílusa, témái, a kommunikációs szokások.

21

„A konszenzuskeresõ vita, a tematikus és részvételi korlátozottságot nem ismerõ nyilvánosság helyett atömegkommunikációs eszközök olyan tömegfogyasztásra szánt konzumkulturális nyilvánosságot alakítottak ki, amely a befogadóktól

passzív fogyasztói magatartást kíván” – írja Heller Mária.

22

A köz- és a magánszféra,

a nyilvánosság – nem nyilvánosság oppozíciói megdõlni látszanak, illetve egyensúlyuk megbillen, a kategóriák egymásba csúsznak.

23

Az addig egyirányú tömegkommunikáció kétirányúvá vált, nem pusztán információközlésre szolgál, hanem diskurzusok létrehozásának is teret enged. Pléh Csabaúgy véli, átalakul a tudás architektúrája, az információ felhasználója független társadalmi környezetétõl.

24

Az új

kommunikációs formák új gondolkodást igényelnek, de az új gondolkodás formálja

a kommunikációt, ami így tehát kétirányú, bár Pléh Csaba aszimmetrikus viszonyról,hatásösszefüggésekrõl beszél. Az E-közlések megteremtõinél „a hangsúly az új

reprezentációk megalkotásán van, s nem a közlésen”, és az „új kommunikációs felü-

letek hatására leszünk például, mint oly sokat hangsúlyozzák, kevésbé lineárisak,

követünk képibb logikát, s ismerjük fel annak törvényeit”.

25

10

2011/2Pontosan ez történik, ezek a folyamatok zajlanak le akkor is, amikor a Magyar

Kétfarkú Kutya Párt tevékenységét követhetõvé teszi az internet, elhelyezve a világhálónaz alkotásaikról készült képeket. A valós, konkrét, lokális térbõl (Szeged közterei) azalkotások átkerülnek a virtuális térbe (internet), így megszûnik a kommunikáció adott helyhez és idõhöz (itt és most) való kötöttsége. De megváltozik a kommunikáció iránya is, egyirányú közlésbõl kétirányú diskurzussá válik, ugyanis ebben az esetben már nem pusztán befogadásról, egyéni interpretációról van szó, hiszen a weblap felületén a címzett, a befogadó észrevételeit, benyomásait, kritikáit,

válaszait megfogalmazhatja, és a nyilvánosság elõtt forgalmazhatóvá teheti. „A verbális megnyilatkozás interpretálásakor vagy szóbeli megnyilatkozást, vagy szöveget

kell interpretálnunk. A két tevékenység különbözõ, ám nem teljesen. A szóbeli megnyilatkozás világa jellemzõen a diskurzus világa, a diskurzusban az egyik megnyilatkozás elõidéz egy másikat, az megint egy másikat, és így tovább.”

26

A feliratok és

egyéb alkotások létrehozói nem hagyják magukra mûveiket: visszatérnek, figyelik a

reakciókat, az interpretáló közönséget. Errõl azok a fotók árulkodnak, amelyeken

ugyanazok az alkotások többször, más-más szögbõl fényképezve jelennek meg, és

rajtuk gyakori szereplõk maguk a befogadók, illetve azok válaszreakciói.

(Korunk)