Hadik András lova tökének simogatása szerencsét hoz

Úgy hírlik legalábbis.
Budapest legjobb, "legcivilebb", legötletesebb, legviccesebb helyszíneinek bemutatása in progress, most a Várnegyedben, a Hadik téren levő fényes heréket mutogatjuk Önnek. Talán a világ legfényesebbjei, hungaricum, honfikebel kidülleszt.

A turisták is szeretik, általa híres e föld :) Felmász, lótökét megsimogat, oszt várni az ötös lottófőnyereményt, esetleg a szomszéd tehenének megdöglését. Ha nem hisz benne, akkor inkább Székely Gábor heréit simogassa.

Hadik András lovának fényes heréi

Hadik András szobra, amely egyúttal a hármas huszárok emlékműve a budai várnegyedben a Szentháromság utca - Úri utca sarkon található. 1937. április 29-én avatták fel, készítője ifj. Vastagh György.
„Mágikus” erejében sokáig hittek a közeli BME központi kollégiumban lakó fiatalok, de számtalanszor nézik meg a szobrot még ma is a kíváncsiskodók. Sokszor csak a szobor egyetlen pontjára, a ló heréjére koncentrálnak, amelyet a volt kollégisták szidollal fényesítettek - revétlenítik - a diákvirtus jegyében. Történt ez időnként annak ellenére, hogy a szobrot rendőrök felügyelték. Bár a várban lévő kollégium épületét ma már más célra használják, a BME Villanykarának hallgatói mérnökké válásukkor még ápolják a szobornál a hagyományokat. (wiki)

ez meg a ló feje

Hadik életútját jól bepasztázzuk a Wikiről. Az ember, aki Nagy Frigyest is megszopatta, bevette Berlint. És a jobbágyfelszabadítás egyik kezdeményezője.

Berlin megsarcolása 


1757. október 10-én kalandos vállalkozásba kezdett, nevezetesen a sziléziai Habsburg–porosz frontvonaltól 450 kilométerre északra fekvő Berlin, Nagy Frigyes porosz király fővárosa elfoglalásába. A porosz uralkodó ezekben a napokban ugyanis nem tartózkodott Berlinben, hanem személyesen irányította összevont haderőit a Habsburgok és franciák elleni távoli háborús fronton, Naumburgnál, így a Sziléziából Berlinbe vezető országút katonai védelem nélkül maradt. Hadik András 4320 katonájával, köztük a saját nevét viselő Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred válogatott magyar lovasaival indult útnak. Az ellenséges hátországban a felfedezést elkerülendő az éjszaka leple alatt meneteltek, míg napközben elrejtőzve pihentek. Ilymódon mindössze 6 nap alatt tették meg az ellenség földjén a jelentős távolságot (450 kilométert, vagyis naponta mintegy 70–80 km-t) Külön érdekessége a vállalkozásnak, hogy Hadik a gyalogságot a huszárok mögé ültetve szállíttatta.

ló hátulnézetben

emmeg
Hadik András

A Berlin falai alatt meglepetésszerűen megjelenő magyar huszárok a város átadását és hatalmas hadisarc kifizetését követelték. Mivel a város tanácsa és a katonai kormányzó képtelenségnek találták a komolyabb ellenséges ostromgyűrű hírét és a fizetést megtagadták, Hadik a tüzérségét azonnal a városkapuk elé állíttatta. Az ágyútűz a város főkapuját betörte, mire a porosz őrség elmenekült. A huszárok fergeteges rohama a városban ellenálló 5500 főnyi helyőrséget szétszórta és foglyul ejtette. A városi tanács vezetői ezután azonnal kifizették az óriási, 215 000 talléros összeget. A pénz egy részét Hadik a katonái között osztotta szét. A várost magát megkímélte, csapatát erős fegyelem alatt tartotta, és nem vitt el egyebet, csak hat porosz zászlót, valamint Mária Terézia részére személyes ajándékként két tucat női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. A magyar huszárok csak egy napig tartózkodtak az elfoglalt városban, amíg a kesztyűk elkészültek.


Nagy Frigyes csak október 13-án értesült az ellenség hátországbeli mozgásáról, és rögtön jelentős csapatokat küldött Berlin védelmére, ezek azonban csak 18-án érkeztek meg. Hadik az előző éjszaka már elhagyta a várost, és erőltetett menetben, nagy kerülővel visszaindult a sziléziai frontvonal felé. Útközben egy huszárkülönítmény Frankfurt an der Oder várost is megsarcolta. A sereg pihenés nélkül menetelt, és bár oldalvédje többször is összeütközött a porosz huszárokkal, végül szerencsésen megérkeztek a Habsburg ellenőrzés alatt álló területre. Hadik vesztesége 88 ember és 57 ló volt, ezzel szemben Berlinből 425 porosz hadifoglyot hozott magával.

Hadik

Berlin megsarcolása a történelem leghíresebb huszárcsínyeként ismert, ami a porosz királynak óriási szégyen volt, ellenségeinek pedig nevetség tárgyául szolgált. Hadik Andrást tettéért a Mária Terézia Rend nagykeresztjével tüntették ki. A háború befejezése után hatalmas birtokokat, valamint grófi rangot kapott. 1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764-68-ig Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa, az erdélyi kormányszék vezetője lett. Ebben a minőségében - Magyarországon elsőként - ő indítványozta a jobbágyrendszer felszámolását. 1769-ben a karlócai illír nemzeti kongresszus kormánybiztosává nevezték ki. 1772-ben a Habsburg csapatok fővezére, majd a Habsburg Birodalomhoz csatolt lengyel–román terület, Bukovina első polgári kormányzója lett. 1774-től tábornagy és a bécsi Udvari Haditanács elnöke volt. Élete utolsó évtizedére mind a Habsburg Birodalomban, mind Magyarországon a legkiválóbb hadvezérnek tartották, és az övéhez hasonló fényes karrier példátlan maradt.
Élete végén kegyelmet eszközölt ki a Moldvába menekült székelyeknek, akiket az általa kormányzott Bukovinában telepített le. A bukovinai székely települések közül Hadikfalvát és Andrásfalvát is őróla nevezték el hálából.

Hadik és lova alulnézetben

összes kép

Kapcsolódó: Szabadság szobor (lécci, a rágógumit ne ragasszátok a seggembe) + fridge on bridge (Szabadság híd) + szerelemlakatok (Szabadság híd) + Állítólag szerencsét hoz, ha megcsókolod: Demján Táltosának a segglika