Volt egyszer egy Pannon Rádió

Nem, soha nem játszották le a Belga Nemzeti hip-hop c. dalát. Városi legenda a nagyon hülye jobberekről, de a Belga is cáfolta. Nagy Ferót meg azért tették lapátra, mert megkettyintette Csurka nőjét a stúdióban :)

"A hat zenekar - a Kispál, a Nyers, a Másfél, a Kimnowak, az Anima Sound System és a Pál Utcai Fiúk - már régóta fontolgatta, hogy valamiképp hangot ad véleményének. Február elsején szánták el magukat egy tiltakozó nyilatkozat megírására, amit faxon el is küldtek a Pannonnak. Kiállásuk inspirálóan hatott más zenészekre, művészekre is: tiltakozásukhoz hatvanan csatlakoztak.
A két befutott roma zenekar, a Fekete Vonat és a Romantic nem iratkozott fel a tiltakozók listájára. Mogyoró, a Fekete Vonat menedzsere a zenekar nevében elmondta: nem ért egyet a tiltakozással, mert egy zenész ne politizáljon, ne hősködjön, hanem zenéljen. Különben sem érti, miért kell és hogyan lehet egyáltalán egy rádiót bojkottálni. "Fel sem merült bennünk, hogy diszkriminálnának bennünket, hiszen játsszák a számainkat, a Gidófalvy pedig nagy haverom. Természetesen az, hogy a rádiónak milyen a politikája, szélsőjobb vagy sem, az nem a mi ügyünk. Különben sem értem, mi a céljuk ezzel a balhéval. Mindenesetre én azt szeretném, ha a Pannon minél több Fekete Vonatot játszana, akár egész nap" - mondta Mogyoró.
A Romantic is hasonlóan gondolkodik Priegerék akciójáról: úgy érzik, nem érinti őket ez az ügy, és "amúgy sem fenyeget az a veszély, hogy a Pannonban a számainkat virítanák".
Ám a hatvan művész, ha akarná sem tilthatná meg a Pannonnak zenéik sugárzását. Ha ugyanis a felhasználási jogdíjat egy adó befizeti az ArtisJusnál, bármilyen zenét játszhat. Az erre való jog nem visszavonható - még akkor sem, ha a Pannon eddig egy kanyi vasat sem fizetett az ArtisJusnak." (Magyar Narancs)

Zenészek bojkottja a Pannon Rádió ellen

„Nyilatkozat
A Pannon Rádióban tapasztalható, kirekesztő, nyíltan rasszista, antiszemita hangnem miatti tiltakozásunk kifejezéséül a mai naptól nem járulunk hozzá, hogy a Pannon Rádió dalainkat a programjában lejátssza.
*
Úgy érezzük, a Pannon Rádió az általa játszott magyar zenekarokkal, előadókkal próbálja hitelesíteni mondanivalóját. Nem akarjuk, hogy dalaink a gyűlöletbeszéd kontextusában elhangozzanak. Nem akarjuk, hogy a nevünkkel és dalainkkal toborozzanak közönséget számunkra vállalhatatlan közlendőjükhöz.
*
Hangsúlyozzuk, hogy akciónk nem szolgálja semmilyen politikai párt vagy érdekcsoport céljait, azt művészként és egyszerű hallgatóként tettük közzé.
*
A jelen nyilatkozat vonatkozik a zenekari felvételekre, illetve azokra a dalokra is, amelyeket a zenekarok tagjai külön-külön, szerzőként jegyeznek.


Az aláíró zenekarok:
Anima Sound System
Kimnowak
Kispál és a borz
Másfél
Nyers
PUF (Pál Utcai Fiúk)
(Lovasi András: „Nem akarjuk, hogy a mi közönségünk egy pillanatra is azt gondolja, hogy nekünk bármiféle szellemi vagy egyéb kapcsolatunk van a Pannon rádió mögött álló politikai erőkkel.”
Anima Sound System, Prieger Zsolt: „Tűrhetetlen, hogy a magyar médiában zenék között gyűlöletkeltő beszéd hangzik el. Nem igazán szeretjük, amikor cigányoznak, buziznak, zsidóznak, mert ez a popzenétől, a fiataloknak szóló zene lényegétől teljesen idegen.”)






2002. február 10.
Alulírottak egyetértünk a Nyilatkozattal és csatlakozunk hozzá. Tesszük ezt attól függetlenül, hogy dalainkat a Pannon Rádió eddig játszotta-e vagy sem, szándékában áll-e játszani vagy sem.
Babos Gyula, Back II Black, Bajor Imre, Benkő László, Berkes Gábor, Bochkor Gábor, Bornai Tibor, Boros Lajos, Bródy János, Cserháti Zsuzsa, Csonka András, Dés László, Eszenyi Enikő, Eszményi Viktória, Fábri Péter, Falusi Mariann, Favágók, Gálvölgyi János, Gerendás Péter, Geszti Péter, Gőz László, Halász Judit, Heilig Gábor, Hernádi Judit, Hobo és Hobo Blues Band, Hofi Géza, Horgas Eszter, Horváth Attila, Horváth Kornél, Karácsony János, Katona Klári, Kentaur, KFT, Kóbor János, Koltai Róbert, Koncz Zsuzsa, Koós János, Korai Öröm, Kováts Kriszta, Kulka János, Lang Györgyi, Lerch István, Malek Miklós, Novai Gábor, Pierrot, Presser Gábor, Rácz Zoltán (Amadinda), Republic, Soltész Rezső, Solti János, Somló Tamás, Sztevanovity Dusán, Sztevanovity Zorán, TNT, Viktor Máté, Wolf Péter, Závodi Gábor
*
2002. február 18-ig
a nyilatkozathoz az alábbi előadók, zenekarok csatlakoztak:
Ágens, Czerovszky Heni, Emil. Rulez, Ferenczi György ( Herfli Davidson, Dioptrió - Tóth János Rudolffal), Kemény Kázmér, Majoros Gábor (RÉS), Nagy Natália, Oroszlán Gábor, Oroszlán György, Rémember
2002. február 20-ig:
Erdész Róbert (Solaris, Napoleon Bld.), Gasner János (Sziámi), Marcellina, Muddy Shoes, Szécsi Katalin (Szécsi Pál jogutódja)
2002. február 27-ig:
Drums (Lang András, Mogyoró Győző, Molnár Gábor, Vázsonyi János), MÉTA, Neoprimitiv (Földes Péter, Jobbágy Gyula, Nagy Gyula, Pleschinger Sándor, Szántó Péter, Szentirmay László), Szalai Péter és Szőke Szabolcs (Tin-Tin Quintet) (galamus.hu)

A Pannon Rádió egy megszűnt magyarországi rádióadó, amely a Magyar Igazság és Élet Pártjához állt közel. A kizárólag magyar zenéket sugárzó adó 2000 őszén jött létre, majd sorozatos botrányokat és a tulajdonosi kör konfliktusát követően 2003 nyarára pénzügyileg ellehetetlenült.


A Pannon rádió elődje a Gidófalvy Attila által alapított Dongó Rádió volt, amely a Havanna-lakótelepen a kábeltelevíziós hálózaton sugározta műsorát. A tulajdonos Gidó Média Kft. 1999 nyarán pályázott a Budapest környéki műsorszórást lehetővé tevő 99,5 MHz-es frekvencia használati jogára. A frekvenciára hét pályázat érkezett, a pályázatokat bíráló bizottság a Pannon Rádió pályázatát csak az ötödik helyre rangsorolta. A végső döntés előtt a Pannon Rádió MIÉP-es kapcsolataira hivatkozva az ORTT nem jobboldali kötődésű delegáltjai tiltakozásul kivonultak az ülésről. Az ORTT kedvező döntését követően a 2000. augusztus 20-án elkezdődtek a próbaadások, majd októberben hivatalosan is útjára indult a Pannon Rádió.
A Pannon karaktere egyedi volt, erősen különbözött az akkor működő kereskedelmi rádiók arculatától. A rádió félóránként híreket sugárzott, a teljes műsor körülbelül 40%-át hírek tették ki. A Pannon rádió munkatársai között a kor neves médiaszemélyiségei fordultak meg. Önálló hit- és közéleti műsorral jelentkezett ifj. Hegedűs Lóránt református püspök, saját műsora volt minden történelmi keresztény egyháznak. A hírműsorokban olyan ismert jobboldali újságírók kaptak szerepet, mint Chrudinák Alajos, Pörzse Sándor és Franka Tibor. A Pannon Rádió műsoridejének meghatározó részét a zene tette ki. Pályázatában a vállalkozás vállalata, hogy kizárólag magyar művészek által előadott zeneszámokat sugároz majd műfaji megkötések nélkül. A Pannon a nagy kereskedelmi rádiók által háttérbe szorított vagy egyáltalán nem játszott együtteseknek is helyet adott, kínálatában megjelentek a 80-as évek magyar rockzenekarainak albumai, népzene, illetve a magukat a politikai jobboldalon elhelyező zenekarok (Egészséges Fejbőr, Magozott Cseresznye) számai. Az adó zenei főszerkesztője Nagy Feró volt, a szerkesztők között Schuster Lóránt is tevékenykedett. A kizárólag magyar nyelvű adásra utalt a rádió által választott szlogen: Az érthető frekvencia.


A magyar baloldal már létrejötte előtt támadta a Pannon Rádiót hangsúlyozván annak MIÉP-es kötődését. Az ORTT az adó működése alatt többször is szembe került a Pannon Rádió vezetésével. A rádió két millió forintos büntetést kapott, amikor az adásában felolvasták ifj. Hegedűs Lóránt egy gyűlöletkeltőnek tekintett írását. A rádió műsorát kísérő botrányok többször is ráirányították a közfigyelmet az adó működésére. A cigányokat, vallási és szexuális kisebbségeket sértő kijelentések miatt a hatóság meg is bírságolta a rádiót. Az ORTT vizsgálni kezdte a rádió műsorait, amelyeket jelentésében teljesen elfogultnak, antiszemitának és szélsőséges hangvitelűnek jellemzett. Ugyancsak törvénytelennek ítélte az ORTT a Pannon Rádió tulajdonosi szerkezetét. Az akkor hatályos törvény szerint párt, illetve ahhoz kötődő szervezet nem lehet műsorszolgáltató, ám a rádió meghatározó tulajdoni hányada a MIÉP-hez kötődő Bocskai Szabadegyetemé volt.
A rádió körüli perpatvar átterjedt a könnyűzenei életre is. 2002 februárjában 64 magyar zenész és zenekar felszólította a Pannon Rádiót, hogy műsorában ne játssza az általuk előadott műveket.


Az ORTT vizsgálata és bírsága kockázatot jelentett az adó további működése számára. A megszüntetéstől fenyegetett rádióadó tulajdonosai között egyre feszültebbé vált a viszony. Gidófalvy Attila, a Gidó Média Kft. fő tulajdonosa elsősorban a magyar zenéket játszó rádió arculatát szerette volna megőrizni és erősíteni. A MIÉP-nek azonban egy olyan rádióadóra volt szüksége, amely a 2002-es választások fő kampányidőszakában képes a párt üzeneteinek közvéleményhez való eljuttatására. Az tulajdonostársak közötti egyre fagyosabb légkör 2002 májusára szakításig jutott el.
A Pannon Rádió 2002 késő tavaszán gyakorlatilag kettészakadt. Gidófalvy Attila a rádió működtetéséhez szükséges berendezéseket 2002 május 10-én elköltöztette a korábbi telephelyről.[7] A Bocskai Szabadegyetemhez hű munkatársak továbbra a budapesti Szabadság téren lévő stúdióból sugározták a Pannon Rádió adását, ugyanakkor a fő tulajdonos Gidó Média is ugyanezen a néven és frekvencián jelentkezett az általa berendezett szükségstúdióból; 2002 májusában két önmagát egyaránt Pannon Rádiónak nevező program szólt a Budapest környéki frekvencián. A tulajdonosok közötti konfliktusból ideiglenesen a MIÉP-hez közel álló szabadság téri rádió került ki győztesen. A Gidó Média felfüggesztette a saját műsor sugárzását, hogy jobb tárgyalási pozícióba kerülhessen az ORTT-vel a frekvencia helyzetének rendezését célzó tárgyalásokon, a Bocskai alapítvány rádiója azonban tovább folytatta működését. Ezek után Gidófalvy Attila kezdeményezte a Bocskai Szabadegyetem kizárását a Gidó Média Kft. tulajdonosai közül, ami júliusban meg is történt. 2002 augusztusára az ORTT a Gidó Média számára adott ki frekvenciahasználati engedélyt, azonban az alapítványi rádió is tovább folytatta működését, így ismét két Pannon Rádió sugárzott a 99,5-ös frekvencián. A kettős sugárzás csak akkor szűnt meg, amikor 2002. december 5-én a hatóság lefoglalta Bocskai Szabadegyetem rádióadója.


2002 őszétől a Pannon Rádió ismét Gidófalvy Attila vezetésével folytatta működését. A MIÉP-től való eltávolodás azonban pénzügyileg nehéz helyzetbe hozta a rádiót, a közben parlamenti jelenlétét elveszítő párttól már nem érkeztek támogatások és elmaradtak a korábbi hirdetők is. 2003 nyarán a rádió nevet változtatott és felvette a Magyar Zenék Rádiója nevet. A rádió ekkorra már több tízmillió forintra rúgó bírsággal és frekvenciahasználati díjjal tartozott az államnak. Az egyre reménytelenebb helyzetben 2003 októberében az ORTT felbontotta az egykori Pannon Rádió műsorszolgáltatási szerződését.
A Bocskai Szabadegyetem rádiója Kincsem Rádió néven a világhálón és (2006-ig) műholdon folytatta működését.


A rádió többször hangsúlyozta pártoktól való függetlenségét, mégis számos átfedés volt a MIÉP és a rádió munkatársai között. Ifj. Hegedűs Lóránt műsorvezető a rádió működése idején a MIÉP alelnöke volt. Korábban szintén a MIÉP képviselője volt a budapesti közgyűlésben Schuster Lóránt, a rádió műsorvezetője, de a 2001 őszén bekövetkezett szakításig a MIÉP csepeli képviselőjelöltje volt Nagy Feró is. A szerkesztők a műsorkészítés során kiemelten kezelték a nemzeti radikális pártot. Rendezvényeiről, politikusainak megszólalásairól bő terjedelemben és túlnyomóan pozitív hangnemben szóltak, míg a párt politikai ellenfeleiről többnyire negatív kontextusban esett szó.
A műsorvezetők mellett a tulajdonosok között is megjelent a MIÉP. A Pannon Rádiót üzemeltető vállalkozás 25%-ban a MIÉP-hez köthető Bocskai Szabadegyetem Alapítvány tulajdonában volt. A Gidó Média Kft. egyik tagja a MIÉP egyik országgyűlési képviselője, Bogdán Emil volt. A MIÉP megjelenését a tulajdonosi körben az ORTT is kifogásolta, mivel az ellentmondott a médiatörvény pártok ilyen jellegű szerepvállalását tiltó rendelkezéseinek. (wiki)

"Te is más vagy, te sem vagy más"