Gyurcsány nem "disznóbaszó"

Választási kampány van, ilyenkor a politikusok kimosakodnak ganészagú verejtékükből, felöltik ízléses padlizsánszínű telesportzakójukat, hogy megnyerjenek minket egyszerű választópolgárokat, az istenadta népet a multinacionális vállalatok lobbistái által támogatott programjuk megvalósításához. Na persze nem azt teszik elénk, hogy szeretnénk önöket, kedves csőcselék kiforgatni minden vagyonukból, hanem ennek az ellenkezőjét. Mindig azt mondják, hogy most már tényleg elindultunk felfelé a gazdasági növekedés rögös útján, és megkezdtük felzárkózásunkat, mit felzárkózásunkat, visszatérésünket a nyugathoz. A valóság ezzel szemben mindig csak az marad, hogy tyúkszaros provincia voltunk, vagyunk, és maradunk.

A kampány olyan, hogy küzd benne pártállástól függetlenül becsülettel minden jelölt. Előfordul persze, hogy egyik-másik a verseny hevében elveti a sulykot, kicsit pimaszabb kijelentést tesz, vagy a nép iránti végtelen elköteleződése okán megszavaz némely fasisztoid törvénytervezetet akár a hajléktalanok városainkból való száműzését nézzük, vagy éppen véletlenül nem az őt megválasztó átlagember kap majd adókedvezményt, hanem a vagyonát a válság alatt is szépen fialtató felsőbb osztályok csekély számú képviselője. Persze emberből vannak ők is, követnek el néha hibát, ne is szapuljuk életünk jobbá tételére felesküdött parlamenti szolgáinkat, hiszen ahol fát vágnak, ott száll ugye a forgács, na.

De azért a csibészségnek is van határa. Mert el lehet adni egy utcát, egy várost, vagy akár egy országot is, el lehet adósítani akár harmadíziglen minden leszármazottunkat is, na de az úriemberek minden kimerítő küzdelem közben is megmaradnak a lovagias párbaj íratlan szabályainál. És most újra olyan csúfság esett meg, amiről évekkel korábban azt hittük, hogy soha többé nem ismétlődhet meg. Akkor a 2006-os események nyomán felbojdult közélet heves vitáiba fröccsent bele öklendetes turhaként a Gyurcsány Ferencet “disznóbaszó”-nak nevező (és mutató) lejárató képhamisítvány. Akkor a Szélsőközép című közéleti blogban védtük bajtársaimmal vállt vállnak vetve a Miniszterelnök Urat az alaptalan és ízléstelen vádaskodásoktól. Védtük még akkor is, ha mindannyian tudtuk, hogy kormányzása alatt követett el hibákat. Igen, ismerjük be, ha megkésve is, hogy Gyurcsány Ferenc például hibázott akkor, amikor egyszer nem mosta meg a kezét pisilés után. Hibázott, amikor egy családi reggeli alkalmával filézőkéssel kente a vajat a pirítósra. Hibázott, amikor éleslőszer helyett gumilövedékek használatára utasította a Vasprefektust.

Ugyanakkor demokrataként minden hibája és emberi gyarlósága ellenére újra és újra ki kell állnunk az ex Miniszterelnök mellett, amikor nemtelen támadások áldozatává válik. Most újra záporoznak rá a feldühödött csőcselék köpései. Őszinte undorral jelentetjük meg a róla készített gyalázkodó képet, hogy mindenki láthassa, milyen aljas, alávaló gazemberek esküdtek fel az ő lejáratására. Elhatárolódunk a képtől és annak állításától, miszerint "Gyurcsány Ferenc disznóbaszó".
Nem! Gyurcsány nem disznóbaszó!
Demokraták! Magyarok! Polgártársak!

Kiáltsuk együtt, egy emberként, hogy az egész világ meghallja, hogy Gyurcsány nem disznóbaszó!

Mégegyszer, hangosabban!
GYURCSÁNY NEM DISZNÓBASZÓ!