2009. november 26., csütörtök

Pornográf plakátok az utcán, III. rész

szerelem, pirosz szív
A street artos sorozatunk köztéri pornóplakátjainak ügye folytatódik, Markovich Réka, a Magyar Reklámszövetség főtitkára után Pázmándi Kinga, a MRSZ Etikai Bizottságának elnöke jelentkezett. Köszönjük válaszát, teljes terjedelemben kitesszük a blogra:

Tisztelt Klapanciusz!

Nem szokásom blog bejegyzéseket írni, de a "sóhivatalként" azonosított bizottság elnökeként, azaz a "megszólított jogán" ezúttal megteszem. Igyekszem rövid, és célratörő lenni, mert néhány kérdésben vitába kell szállnom Önnel, rögzítve, hogy folyamatban lévő reklámetikai ügy megítéléséről részletekbe persze nem bocsátkozhatom. A Bizottsági munka értelemszerűen testületi működést jelent, így a döntéshozatalra a panasz beérkezését követő első ülésen kerül sor. A panasz beérkezése után az MRSZ megkeresi a panaszolt vállalkozást, határidőt tűz az érdemi reakcióra, begyűjti a szükséges információkat és adatokat, majd ezt követően ülésre tűzi az ügyet. Az adott ügyben, a vizsgálatnak már ebben a szakaszában látszik, hogy az előzetes vizsgálatnak az ügy megítélése szempontjából igen nagy jelentősége van. A panaszost a megszületett döntésről, az eljárás végeredményéről természetesen értesítjük, az eljárás minden mozzanatáról persze nem.

Engedje meg, hogy néhány gondolatot a "kávézgató, székmelegítő sóhivatal" megjegyzéshez fűzzek... szükségesnek tartom jelezni, a "sóhivatalt", egy civil szervezet, az MRSZ. felkérése alapján "társadalmi munkában" működtetjük, azaz a bizottság tagjai, és annak élén én magam is jó ideje a szabad időnkből áldozunk olyan ügyre, amit fontosnak tartunk - ahogyan teszik ezt Önök is. A tevékenység „civil” jellegéből adódik ugyanakkor az is, hogy a reklámetikai bizottság nem hatóság (mégcsak nem is hivatal – sem „só”-, sem egyéb..), így nem bírságolhatunk, nincs módunk bezúzatni, levetetni, megsemmisíttetni a kifogásolható reklámokat. És ez jól van így… még akkor is, ha a tevékenységünk „társadalmi haszna” mindössze arra érdemesít Bennünket, hogy a Magyar Reklámetikai Kódex rendelkezéseit az annak magukat alávető, felelős vállalkozásokon és szervezeteken kérhessük számon, ami – ha úgy vesszük – nem „több” (persze nem is kevesebb) mint egyfajta szaketikai „ejnyebejnye”, része a szakmai önbecsülésnek – azon vállalkozások esetében persze, amelyeknek van ilyenük… A durva, jogsértő tartalmakkal szemben ott a jogi szabályozás „ütőereje”, ami azonban a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóságok kezében van. A szaketikai önkontroll fontosságát illetően persze lehet köztünk elméleti, vagy gyakorlati vita, de ez is jól van így! A civil szféra és aktivitás lényege, hogy aki a saját magán szférájából áldoz közös ügyekre, annak legyen szabad kritikusnak – akár vitriolosnak is – lenni.

Engedjen meg ugyanakkor egy óvatos kritikai megjegyzést is: olyan eszközét és módját választotta a társadalmi nyilvánosságnak, amelynek során olyan szélsőséges „print” tartalmakat, melyek eredetileg csak lokálisan voltak hozzáférhetőek, az interneten lényegesen nagyobb, szűretlen célközönség számára tette elérhetővé, azaz „segít” annak terjesztésében… ezzel talán érdemes óvatosabban.

Üdvözlettel:
Pázmándi Kinga
a MRSZ Etikai Bizottságának jelenlegi elnöke.

Kapcsolódó: pornó az utcai plakátokon, MRSZ főtitkár válasz

2 megjegyzés:

  1. kár, hogy a kedves levélíró nincs tisztában a blogpost/comment/email fogalmaival, még társadalmi munkában sem ;)

    VálaszTörlés
  2. elhatárolodunk az előző, Névtelen nevű versenyzőtől

    VálaszTörlés

nincs bejelentkezés, nincs cenzúra, nincs IP kukkolás, sőt válaszolunk is