2009. november 28., szombat

Best of Olaszliszka: Kvaszinger László pincészete

borpince, Kvaszinger László, Olaszliszka, kenu, strandA településen a lakosságnak 80%-át magyar, a 20%-át cigány. Ezenkívül 2 ruszin is él a településen.

Ingyenreklám következik, kinéztünk Budapestről. A pesti suttyók elrándultak a nagy magyar vidékre.

Ha Ön esetleg Olaszliszkán szeretné a szabadidejét tartalmasan eltölteni, akkor igyon, természetesen. Hegyalján vagyunk, a válasz erősen kézenfekvő, senki sem a helyi Operafesztiválért érkezik a környékre. Ha ivás, akkor Kvaszinger László borpincéjét és fedett, tágas teraszát ajánljuk. Barátságos és roppant közlékeny házigazda, csodálatos kilátás a Bodrogra, zsírály borok és pálinkák, tegnapelőtt ittuk meg az utolsó Kvaszinger-féle késői szüretelésűt. Kenusoknak vadkempingezésre a szemközti homokos (izé, homokkal fedett talajú) strandot ajánljuk, onnét csupán néhány evezőscsapás a borpince. A legjobb, amit Olaszliszka, ez a gondozott, békés (!) falu nyújthat.

cím: Olaszliszka, Burgundia u. 6.
Kvaszinger László borpincéje
Egész évben nyitva

És ha Ön esetleg eltünődik rajta, hogy egy "Olasz" településen miért neveznek Burgundiáról el egy utcát, akkor nem árt megemlítenünk, hogy a magyarok olasznak neveztek minden újlatin külföldit. Így lett a francia telepesek által alapított faluból Olaszliszka.

View Olaszliszka in a larger map


Olaszliszka, Fanka DeliA XII–XIII. században egy késôbbi telepítés Tokaj-Hegyalja, Eger, Szepesség, Esztergom, Székesfehérvár környékére juttatott vallonokat. Tokaj-Hegyalján 1201-ben jelent meg Olaszliszka és Liszka-olaszi település az oklevelekben, Bodrogolaszi, Francavilla pedig 1224-tôl, Tállya 1248-tól, a hegyaljai Tarcallal. A középkori latinban azonban nem lehet elkülöníteni, hogy az olasz néven emlegetett, letelepült, kiváltságot kapott népcsoport Itáliából vagy Vallóniából érkezett-é? Olaszi néven a középkorban nyolc falut találunk hét megyében. Baranyában, Borsodban, Liptóban, Szepesben, Szerémben, Zemplénben egyet-egyet, Biharban kettôt.
(Történeti–ökológiai és történeti–néprajzi gondolatok a magyarországi középkori francia–vallon szôlô- és borkultúráról)

2 megjegyzés:

  1. Csak úgy megjegyezném, hogy a folyó, ami mellett ez a nagyszerű hely található, nem a Berettyó, hanem a Bodrog, bár ha eleget ittatok a Kvaszinger pincészet termékeiből, nem csoda, ha nem megy... :)

    VálaszTörlés
  2. Hú, köszi, javítva. Ami az ivászatot illeti: fátylat rá :)

    VálaszTörlés

nincs bejelentkezés, nincs cenzúra, nincs IP kukkolás, sőt válaszolunk is