Babits Mihály fémbe öntve a Vérmezőn, kalapját levéve mintha mondani akarna valamit., Mögötte tujasor, mely eltakar egy régebbi szobrot. Babits hátat fordít a "budai önkéntes ezred katonái" szobrának.
"A budai önkéntes ezred katonáinak emlékére, akik 1945 január februárjában a szovjet csapatok oldalán harcoltak hazánk és a főváros felszabadításáért. Közülük több százan az életüket áldozták. Állítatta Budapest Főváros Tanácsa VB. 1967"
Babits mellett egy máris hiányos, megrongált idézetfal, ahol az első kerület jelesei egy-egy Babits idézettel szerepelnek, a nagy költő farvizén maguknak is szobrot állítva.
2008. november 26. szerda 13:54 - Hírextra
A költő születésének 125. évfordulóján, szerdán avatták fel Marton László szobrászművész Babits Mihály-szobrát Budapesten. A Vérmezőn, a Bugát lépcsőnél álló, egy "idézetfallal" kiegészített emlékmű Babits első köztéri szobra Budapesten - hangsúlyozta az alkotás leleplezése előtt Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere.
Az emlékművet finanszírozó Budavári Önkormányzat vezetője szerint nem véletlen, hogy a költő eddig nem kapott szobrot a fővárosban. "Babits olyan próféta volt, akit nem szívesen hallgattak" - fogalmazott, hozzátéve: ebben a változásokkal, válságokkal teli korban azonban szükség van egy biztos iránytűre, és ez Babits, az erkölcs embere lehet.
Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke a kettős évfordulóra hívta fel a figyelmet: 125 éve, 1883. november 26-án született Babits Mihály, de idén százéves a sokáig általa szerkesztett Nyugat című folyóirat is.
"Emberként és művészként egyaránt példa lehet számunkra (...) az igazságra és a szépségre való törekvésével" - méltatta a költőt Vasy Géza, majd hozzátette, Babits lírájával, esszéivel, regényeivel, műfordításaival, de szerkesztőként is jelentős életművet hagyott maga után.
Mint az írószövetség elnöke megjegyezte, Marton László szobra arra a környékre került, ahol Babits utolsó éveit töltötte.A szobor mellett helyet kapott egy "idézetfal" is, ahol az I. kerület díszpolgárai és a Budavárért Emlékérem birtokosai által választott versrészleteket helyeztek el a költőtől.
Az emlékműegyüttest Finta József tervezte, az egészalakos bronzszobor a közelmúltban elhunyt Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész, Marton László egyik utolsó köztéri alkotása.
A szoboravatás a kerületben zajló Babits-zarándoklat része, melynek során a Budavári Önkormányzat egy-egy emléktáblát is felavat Babits Mihály budai otthonainál: pénteken az Attila út 133. (akkor még Attila út 95-99.) számú háznál, ahol 1931 áprilisától 1937 augusztusáig lakott, szombaton az Attila út 103-as (akkor 65/b) számú háznál, ahol 1937 augusztusa és 1940 májusa között élt, majd vasárnap a Logodi út 31-nél, ahol a költő 1941-ben bekövetkezett haláláig lakott.
A táblaavatások után mindhárom napon megnyílik a Babits-emlékkiállítás egy-egy részlete a Várnegyed Galériában. A tárlat korabeli bútorokkal, fotókkal idézi fel Babits Mihály és felesége, Török Sophie budai otthonait, azt a miliőt, amelyben versek, esszék, a XX. századi magyar irodalom remekei és a Nyugat hasábjai is születtek. Mindhárom részmegnyitón irodalomtörténészek, drámapedagógusok idézik fel azokat az éveket, amikor Babits Mihály feleségével az adott lakásban élt.
View Babits Mihály szobra in a larger map
Vérmezőhöz kapcsolódó poszt: Szitakötők
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
nincs bejelentkezés, nincs cenzúra, nincs IP kukkolás, sőt válaszolunk is