Új építés, visszaépítés vagy újjáépítés?Áll a bál, áll az építkezés
Lassacskán nyolc éve épül, állítólag újjá (vasbetonból, kétszintes földalatti parkolóval, légkondival, korhű bádogtetővel) a lerombolt Ybl villa. Rekonstrukció, azt mondják. Mindenesetre igen lassan halad az (újjá)építés, a várbeliek gyanúja szerint csupán alibimunkák folynak a villában. Megannyi rejtély, hogy Budapest egyik legszebb panorámájú épületét miért nem akarják befejezi a befektetők. Fotózási tevékenységünket az épületet őrző biztonsági őr nehezményezte (elnézést, magánterület, tilos), amit mi a modern fényképezőgépek korában meglehetősen viccesnek találtunk, de végül kiegyeztünk egy barátságos viszlátban.
Újjáépítés, visszaépítés vagy új építés?
VálaszTörlésA pesti oldalról a Vár felé tekintve könnyen észrevehető a Dísz tér alatt fekvő hatalmas, törtfehér épület, mely nem más, mint az 1872-ben Lónyai Menyhért miniszterelnök számára épült, s 1923-ben a neves műgyűjtő, Hatvany Ferenc tulajdonába került, Ybl Miklós által tervezett, újból felépített klasszicizáló villa. Az eredeti épületet 1944-ben bombatalálat érte, s helyén játszóteret alakítottak ki. A telket egy adminisztrációs hiba folytán nem államosították, mindvégig a Hatvany család tulajdonában maradt, s tőlük vásárolta meg 1996-ben a Budapanoráma Kft. 300 millió forintért. Az építkezés, melyre eddig 1,5 milliárd forintot költött a cég tulajdonosa, a korábban a Cora áruházakat fejlesztő Bognár Botond, 2000-ben kezdődött.
Motorral nyílnak majd a falak
A Budapanoráma Kft. egy modern épületet szeretett volna felhúzni, ám műemlékvédelmi nyomásra - ahol arra hivatkoztak, hogy az épület az UNESCO Világörökség részének tekintett területen áll majd - az elpusztult villa mását építették fel. Kerényi József Kossuth- és Ybl-díjas építész a villát módosító tervében a csúcspanoráma felé hatalmas üvegablakokat vágott, erre azonban nem kaptak engedélyt. A visszabontatott üvegfalak helyére Bordás Péter építész 48, darabonként 1 tonnás, motorok segítségével kevesebb mint 10 másodperc alatt kinyíló falspalettát tervezett, melyek még az érvényes építési engedélyre várnak. Egyéb változtatásokat viszont kivitelezhettek: a téglafalak helyett vasbeton szerkezetet, vakolat helyett pedig a Reneszánsz Zrt. által kivitelezett mészkőborítást alkalmaztak, előbbinél a mai technológiai követelményekre, utóbbinál pedig arra hivatkozva, hogy e borítás jellemzőbb Ybl munkáira, s a villa valószínűleg csak azért volt vakolva, mert az építtető család addigra kifogyott a pénzből.
Mű-emlékvédelem?
A kérdés már csak az: vajon mennyivel sérti jobban a műemlékvédelmi szabályokat vagy a jó ízlést az, ha modern – és egyébként szép – üvegfalakkal, vagy ötletes – és kívülről zárt állapotukban láthatatlan – spalettákkal korszerűsítenek egy régi tervet, mint az, hogy történelmi burkolattal álcázzák a vasbetont, vagy egyáltalán, hogy újjáépítenek egy régi házat? Az önkormányzat és a tervező által is sokat citált krakkói karta szerint „a műemlék egészének vagy jelentős részének az épület eredeti stílusában történő rekonstrukcióját el kell kerülni”, azaz a múlt újjáépítése csak akkor helyeselhető, ha ahhoz a jelenkor is hozzátesz valamit. A karta alapján ráadásul az egész újjáépítés megkérdőjelezhető lenne, mivel „fegyveres vagy természeti katasztrófának áldozatul esett teljes épület rekonstrukciója akkor fogadható el, ha annak az egész közösség önazonosságára nézve van kivételes társadalmi vagy kulturális motivációja”. Ez utóbbi ebben az esetben bizony hiányzik, ráadásul egyes szakértők szerint nem is maga az épület, inkább a lejtős domboldalra kialakított támfalszerkezet mutatja Ybl zsenijét. Egyúttal az is kérdéses, hogy miért nem engedélyezték a modern beépítést, mikor a várbeli kortárs épületek létjogosultságát a környezetébe kaméleonként simuló Hotel Hilton már régen bizonyította.
Rezidenciából eseményház
A Várkert Bazárhoz hasonlóan ez a történet is 13 éve tart, erre az Ybl-épületre is 2 milliárd forintot költöttek, és természetesen itt sem jótékonykodni akar a beruházó: szükség van a rentábilis funkciókra és a fizetőképes kuncsaftokra. A belső terek kialakításában a beruházó szabad kezet kapott, így azok a júniusra elkészülő kiviteli tervek szerint modern berendezéssel és mozdítható válaszfalakkal rendelkezek majd. Az utcáról a legfelső szintre érkezünk; itt egy pezsgőbár és galéria kap helyet. Az alatta levő szinten egy üzleti vacsorákra vagy akár családi ebédekre is bérelhető szalont rendeznek be. A következő emeleten éttermet alakítanak ki, melyhez hatalmas terasz kapcsolódik, oldalán felülvilágítókkal, melyek a két legalsó szintnek is természetes fényt biztosítanak. A már föld alatti szintek egyikén, a XIV. századi, törökök által épített, és az építkezés során feltárt Aranybástya romjai között kiállítóterem kap helyet, mely egyéb kulturális események színteréül is szolgálhat. Legalul pedig fogadótér, valamint konyha és iroda épül, melyeket csak egy üvegfal választ majd el egymástól. A cég elképzelése szerint így minden dolgozóban tudatosul majd a közös cél: minél több vendéget vonzani a 2010 végén nyíló villába.
http://www.ingatlanmagazin.com/8683/Ket_budai_Ybl_epulet_botranya_a_burokracia_diszkret_csodje