"A politikusok szervezett bűnözők, akik a pártoknak nevezett gengszterbandákba tömörülve egy egész ország kirablását tűzték maguk elé célként."
2009. január 19., hétfő
Új emlékoszlop Tóth Gábornak
A rongálás után új, fémkeretes emléktáblát kapott a szállítás közben "tisztázatlan körülmények között" rendőrpisztollyal megöngyilkoló Tóth Gábor fogvatartott. Valaki a mai napig szereti.
Nálunk maradhatnak az útmenti mementók Nagy Attila - nak@mail.index..hu | 2009. február 7., szombat 21:36
Közlekedésbiztonsági megfontolásból Ukrajnában február végéig eltávolítják az utak mellől a halálos balesetek helyén felállított emlékműveket, ott elhelyezett koszorúkat. Magyarországon is rengeteg ilyen emlékhely van az utak mentén, de nálunk egyelőre nincs napirenden ezek áthelyezése, felszámolása - pedig van ahol szabályba ütközik az útmenti fejfaállítás.
Az ukrán állami közútkezelő vállalat elnöke szerint az út menti halotti emlékműveket - kereszteket, koszorúkat - le kell szerelni, mert a gépkocsivezetők figyelmét elterelve maguk is balesetek okozói lehetnek. Az emlékjeleket az ukrán útkarbantartók az útpadkától távolabbra helyezik át, hogy kikerüljenek a járművezetők látóköréből, jelentette pár nappal ezelőtt az MTI.
Az intézkedésnek Ukrajnában vannak hívei és ellenzői is. A pravoszláv egyház szerint vallási szempontból nincs különösebb jelentősége annak, hogy emlékjelet emelnek a halálos balesetek helyén, a halott emlékének ápolására ugyanis a temető a megfelelő hely. Az autósok között viszont vannak olyanok, akik nem helyeslik az ilyen emlékjelek megszüntetését, mert úgy vélik, az út menti keresztek, koszorúk megfontoltabb közlekedésre ösztönzik a gépkocsivezetőket.
Veszélyes lenne a modern halotti kultusz?
Magyarországon is szokás, hogy a közúti balesetek halálos áldozatainak hozzátartozói esetenként emlékhelyet alakítanak ki a balesetek helyszínén, többnyire közvetlenül az út mellett. Az utóbbi évek kedvezőtlen baleseti statisztikáiból következően kijelenthető, hogy sajnálatos módon elszaporodtak az ilyen útmenti fejfák, keresztek, ezt az autózók tapasztalatból meg is erősíthetik.
Hogy hány ilyen emlékhely lehet Magyarországon, nem tudjuk. Az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy magyar rendőrség nem tartja számon az útmenti fejfákat, és azt sem, hogy következett-e be baleset ezek miatt valaha is, azaz erre vonatkozó statisztikájuk nincs. A balesetek mementóival kapcsolatban a Magyar Közút Kht.-hoz irányítottak, annyit hozzátéve, hogy a rendőrség álláspontja szerint egyáltalán nem balesetveszélyesek az útmenti halotti emlékművek, sőt ellenkezőleg: az autóvezetők zöme inkább lassít és óvatosabban vezet, ha ilyet lát.
A rendőrség egyébként ezt a modern halotti kultuszt közlekedésbiztonsági akciókban is kihasználja. Legutóbb Győr-Moson-Sopron megyében kezdtek olyan balesetmegelőző kampányba, amiben roncsautót, keresztet, és figyelmeztető szövegű táblákat helyeztek ki a 84-es és a 85-ös főutak kiemelten veszélyes szakaszai mellé. A kisalfold.hu-n olvasható cikk egyik hozzászólója az ukrán hivatalos állásponthoz hasonlóan úgy gondolja, hogy nem helyes az utak mellett fejfákat, kereszteket állítani, mert elvonják a vezető figyelmét és balesetveszélyesek. A hozzátartozók pedig ne az úttest szélén, hanem a temetőben róják le kegyeletüket, "az utak mellett ezt megtenni felelőtlenség és szintén balesetveszélyes".
Nálunk nem bontják el
A hazai jogszabályok egyébként elég egyértelműen fogalmaznak. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. paragrafus 4. bekezdése szerint a "közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti".
A 4. bekezdésben az áll, hogy a közlekedési hatóság a "tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelője a közlekedési hatóság rendelkezése alapján az eltávolítást - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti."
Ebből részben az következik, hogy külön engedélyt kell kérni a hozzátartozóknak egy ilyen emlékhely létrehozásához - ezt megerősítette a Magyar Közút Kht. is. Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy "a közúthoz tartozó területen emlékhely létrehozásához közútkezelői hozzájárulás szükséges. Társaságunk akkor ad hozzájárulást, ha az kétséget kizáróan nem veszélyezteti a forgalom biztonságát: a kegyhely kellő távolságra található az úttól és van a közelében a biztonságos megállásra szolgáló hely." Az engedélyek kiadásakor tehát kiszűrik a forgalom biztonságára veszélyes elképzeléseket, "egyúttal felhívjuk a gyászoló hozzátartozók figyelmét, hogy a nem megfelelően felállított építmények az úton közlekedőkre veszélyt jelenthetnek, elterelik a figyelmet, illetve veszélyhelyzet esetén az útpadkára lehúzódó gépjármű beleütközhet."
A jogszabály értelmében a közútkezelőnek van ugyan lehetősége a - például szabálytalan, vagy régi, elhanyagolt - kegyhelyek megszüntetésére, de "megértéssel vagyunk a hozzátartozók érzéseire. A Magyar Közút Kht. még sosem bontatott el kegyhelyet." Pedig a közútkezelő szerint egyértelmű, hogy "az útpadkán vagy annak közelében elhelyezett emlékművek a forgalombiztonság szempontjából veszélyt jelenthetnek." Ráadásul az emlékhelyeknél megállók is balesetek okozói lehetnek: "a többnyire lakott területen kívüli, megvilágítatlan helyszíneken, az útpadkán, illetve félig az úttesten a hozzátartozók által leállított – gyakran kivilágítatlan – gépjármű baleseti veszélyforrást jelent." Olyan balesetről, ami konkrétan ilyen emlékhely miatt következett volna be, a Magyar Közút Kht. sem tud, "emlékhelyekhez kapcsolódó baleseti statisztikákkal" nem rendelkeznek.
(Bem rakpart, Budapest)
Nálunk maradhatnak az útmenti mementók
VálaszTörlésNagy Attila - nak@mail.index..hu
| 2009. február 7., szombat 21:36
Közlekedésbiztonsági megfontolásból Ukrajnában február végéig eltávolítják az utak mellől a halálos balesetek helyén felállított emlékműveket, ott elhelyezett koszorúkat. Magyarországon is rengeteg ilyen emlékhely van az utak mentén, de nálunk egyelőre nincs napirenden ezek áthelyezése, felszámolása - pedig van ahol szabályba ütközik az útmenti fejfaállítás.
Az ukrán állami közútkezelő vállalat elnöke szerint az út menti halotti emlékműveket - kereszteket, koszorúkat - le kell szerelni, mert a gépkocsivezetők figyelmét elterelve maguk is balesetek okozói lehetnek. Az emlékjeleket az ukrán útkarbantartók az útpadkától távolabbra helyezik át, hogy kikerüljenek a járművezetők látóköréből, jelentette pár nappal ezelőtt az MTI.
Az intézkedésnek Ukrajnában vannak hívei és ellenzői is. A pravoszláv egyház szerint vallási szempontból nincs különösebb jelentősége annak, hogy emlékjelet emelnek a halálos balesetek helyén, a halott emlékének ápolására ugyanis a temető a megfelelő hely. Az autósok között viszont vannak olyanok, akik nem helyeslik az ilyen emlékjelek megszüntetését, mert úgy vélik, az út menti keresztek, koszorúk megfontoltabb közlekedésre ösztönzik a gépkocsivezetőket.
Veszélyes lenne a modern halotti kultusz?
Magyarországon is szokás, hogy a közúti balesetek halálos áldozatainak hozzátartozói esetenként emlékhelyet alakítanak ki a balesetek helyszínén, többnyire közvetlenül az út mellett. Az utóbbi évek kedvezőtlen baleseti statisztikáiból következően kijelenthető, hogy sajnálatos módon elszaporodtak az ilyen útmenti fejfák, keresztek, ezt az autózók tapasztalatból meg is erősíthetik.
Hogy hány ilyen emlékhely lehet Magyarországon, nem tudjuk. Az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy magyar rendőrség nem tartja számon az útmenti fejfákat, és azt sem, hogy következett-e be baleset ezek miatt valaha is, azaz erre vonatkozó statisztikájuk nincs. A balesetek mementóival kapcsolatban a Magyar Közút Kht.-hoz irányítottak, annyit hozzátéve, hogy a rendőrség álláspontja szerint egyáltalán nem balesetveszélyesek az útmenti halotti emlékművek, sőt ellenkezőleg: az autóvezetők zöme inkább lassít és óvatosabban vezet, ha ilyet lát.
A rendőrség egyébként ezt a modern halotti kultuszt közlekedésbiztonsági akciókban is kihasználja. Legutóbb Győr-Moson-Sopron megyében kezdtek olyan balesetmegelőző kampányba, amiben roncsautót, keresztet, és figyelmeztető szövegű táblákat helyeztek ki a 84-es és a 85-ös főutak kiemelten veszélyes szakaszai mellé. A kisalfold.hu-n olvasható cikk egyik hozzászólója az ukrán hivatalos állásponthoz hasonlóan úgy gondolja, hogy nem helyes az utak mellett fejfákat, kereszteket állítani, mert elvonják a vezető figyelmét és balesetveszélyesek. A hozzátartozók pedig ne az úttest szélén, hanem a temetőben róják le kegyeletüket, "az utak mellett ezt megtenni felelőtlenség és szintén balesetveszélyes".
Nálunk nem bontják el
A hazai jogszabályok egyébként elég egyértelműen fogalmaznak. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. paragrafus 4. bekezdése szerint a "közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti".
A 4. bekezdésben az áll, hogy a közlekedési hatóság a "tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelője a közlekedési hatóság rendelkezése alapján az eltávolítást - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti."
Ebből részben az következik, hogy külön engedélyt kell kérni a hozzátartozóknak egy ilyen emlékhely létrehozásához - ezt megerősítette a Magyar Közút Kht. is. Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy "a közúthoz tartozó területen emlékhely létrehozásához közútkezelői hozzájárulás szükséges. Társaságunk akkor ad hozzájárulást, ha az kétséget kizáróan nem veszélyezteti a forgalom biztonságát: a kegyhely kellő távolságra található az úttól és van a közelében a biztonságos megállásra szolgáló hely." Az engedélyek kiadásakor tehát kiszűrik a forgalom biztonságára veszélyes elképzeléseket, "egyúttal felhívjuk a gyászoló hozzátartozók figyelmét, hogy a nem megfelelően felállított építmények az úton közlekedőkre veszélyt jelenthetnek, elterelik a figyelmet, illetve veszélyhelyzet esetén az útpadkára lehúzódó gépjármű beleütközhet."
A jogszabály értelmében a közútkezelőnek van ugyan lehetősége a - például szabálytalan, vagy régi, elhanyagolt - kegyhelyek megszüntetésére, de "megértéssel vagyunk a hozzátartozók érzéseire. A Magyar Közút Kht. még sosem bontatott el kegyhelyet." Pedig a közútkezelő szerint egyértelmű, hogy "az útpadkán vagy annak közelében elhelyezett emlékművek a forgalombiztonság szempontjából veszélyt jelenthetnek." Ráadásul az emlékhelyeknél megállók is balesetek okozói lehetnek: "a többnyire lakott területen kívüli, megvilágítatlan helyszíneken, az útpadkán, illetve félig az úttesten a hozzátartozók által leállított – gyakran kivilágítatlan – gépjármű baleseti veszélyforrást jelent." Olyan balesetről, ami konkrétan ilyen emlékhely miatt következett volna be, a Magyar Közút Kht. sem tud, "emlékhelyekhez kapcsolódó baleseti statisztikákkal" nem rendelkeznek.
http://444.hu/2013/09/13/megint/
VálaszTörlés